Szerző Téma: Az igazság a nyelveken szólással kapcsolatban  (Megtekintve 2745 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

2015. November 18. - 12:41:55

Nem elérhető kis virág

  • Törzstag
  • ****
  • Téma indító
  • Hozzászólások: 377
  • Ország: 00
  • Nem: Nő
  • Utoljára itt járt:2016. November 05. - 10:10:28
  • Testvér
  • Regisztrált: 30/09/2012




Az igazság a nyelveken szólással kapcsolatban – Zac Poonen



“Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, akinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka” (Jakab 1.17).

Isten sosem hibázik, sohasem változik és csak tökéletes ajándékot ad. Ezért, amikor Pünkösd napján az „ismeretlen nyelven való szólás” ajándékát adta a gyülekezetnek, pontosan tudta, hogy mit csinál. A nyelvek „ajándéka”egy tökéletes ajándék volt. Isten nem változtatta meg időközben az ajándékról való gondolkozását, mivel Ő sohasem változik. Isten előre tudott arról a vitáról, ami majd körülveszi ezt az ajándékot a 20. században. Ennek ellenére úgy gondolta, hogy a gyülekezetnek szüksége van erre az ajándékra, hogy betöltse az elhívását.

Még az olyan fontos igazságoknak is, mint a Szentháromság, Krisztus Istensége, Krisztus ember volta és a Szent Szellem személye, ellene mondtak és vitatkoztak azokról a keresztyénség története során. Ezért nem lep meg bennünket, ha a „nyelvek” ajándéka körül is vannak viták.

Mindig a legjobb módszer pontosan leszögezni, hogy mit mond a Szentírás az egyes tanbeli kérdésekről. Nézzünk most meg – előítélet nélkül – minden verset a Bibliában a „nyelveken szólás” témájáról:

    Igazság

Jézus mondta:

„Azokat pedig, akik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólnak……  betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak.”  (Márk 16.17)

Jézus azt mondta, hogy néhány jel fogja kísérni „azokat, akik hisznek”: nyelveken szólnak, démonokat űznek ki és betegeket gyógyítanak. Jézus nem mondta azt, hogy MINDezek a jelek MINDEN hívőt kísérni fognak. Azt viszont mondta, hogy ezek a jelek megtalálhatók lesznek „azoknak – a közösségében – , akik hisznek”. Minden hívőnek tehát nem szükséges rendelkeznie mindezekkel az ajándékokkal. Még az sem szükséges, hogy minden gyülekezet rendelkezzen mindezekkel az ajándékokkal. Azonban megtalálhatók lesznek az egyházon belül az egész világon. A Szent Szellem szuverén joga eldönteni, hogy kinek adja az ajándékokat.

    Igazság                                               

“És megtelnek mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdenek szólni más nyelveken, amint a Lélek adta nékik szólniuk….. zsidók, istenfélő férfiak, minden nép közül, …álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak, mondván egymásnak: ….halljuk amint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait“     (Ap.csel. 2.4,7,11)

Legelőször, amikor a hívőket betöltötte a Szent Szellem ők MINDANNYIAN beszéltek nyelveken. Azok a „nyelvek” olyan ismert nyelvek voltak, amit mások azonnal megértettek. Ezért ott nem volt szükség a magyarázat ajándékára.

Figyeljük meg a 4. versben, hogy a személyek voltak azok, akik elkezdtek nyelveken szólni és nem a Szent Szellem. Nem a szellem mozgatta a nyelvüket. A Szellem csupán a kijelentést adta nekik. Ők maguk beszéltek. A Szent Szellem nem cselekszik úgy, hogy elvenné a választás szabadságát tőlünk az ajándék működésekor. A helyzet ugyanis az, hogy a Szellem gyümölcse az „önkontroll”. (Gal. 5.23) Csak a démonok által megszállt emberek veszítik el az önkontrolljukat. Akiket betöltött a Szent Szellem azok nagyobb önkontrollal fognak rendelkezni önmaguk felett, mint bárki más. “A próféta lelkek engednek a prófétáknak;”    (1 Kor. 14.32).

    Igazság

“Mert hallják, hogy ők nyelveken szólnak és magasztalják az Istent.”  (Ap.csel 10.46)

Kornélius házában mindenki, aki betöltekezett Szent Szellemmel, abban a pillanatban, amikor megtértek Krisztushoz, elkezdtek „nyelveken” szólni Istent magasztalva – nem emberekhez szóltak, mint ahogyan az Pünkösd napján történt.

    Igazság

“És mikor Pál rájuk vetette kezét, száll a Szent Lélek ő rájuk; és szólnak nyelveken, és prófétálnak.“  (Ap.csel. 19.6)

Amikor Pál a hívőkre helyezte a kezét Efézusban, a Szent Szellem rájuk szállt és „nyelveken szóltak” ill. prófétáltak.

Figyeljük meg a következőket az „Apostolok cselekedeteiben” lévő példák alapján:

(a) Az Ap.csel. 2-ben a Szellemmel való betöltekezés a bemerítkezés után történt. Az Ap.csel. 10-ben bemerítkezés ELŐTT töltekeztek be Szent Szellemmel.
(b) Az Ap.csel. 2-ben és 10-ben megkapták a Szent Szellemet, anélkül, hogy bárki rájuk helyezte volna a kezét. Az Ap.csel. 19-ben Pál kézrátétele után kapták meg a Szent Szellemet. (Ez azt bizonyítja, hogy nincs egy általánosan használható minta a Szent Szellemmel való betöltekezésre. Megtörténhet bemerítkezés előtt vagy után, kézrátétellel vagy anélkül).
(c) Az Ap.csel. 8.14-18-ban, amikor a tanítványok Samáriában megkapták a Szent Szellemet, ott nincs arról szó, hogy nyelveken szóltak volna. Simon mágus azonban látott valamilyen bizonyítékot (nem tudjuk, hogy mi volt az), ami miatt ugyanazzal a képességgel akart rendelkezni, mint Péter. 

    Igazság

 “Mindenkinek azonban haszonra adatik a Léleknek kijelentése. Némelyiknek ugyanis bölcsességnek beszéde adatik a Lélek által; másiknak pedig tudománynak beszéde ugyanazon Lélek szerint; ….. Némelyiknek csodatévő erőknek munkái; némelyiknek meg prófétálás; némelyiknek pedig lelkeknek megítélése; másiknak nyelvek nemei; másnak pedig nyelvek magyarázása;  (1 Kor. 12. 7,8,10)

A nyelvek ajándéka „haszonra” van – a gyülekezet hasznára. Ezt 25 évvel Pünkösd után írta Pál, és a nyelvek ajándéka még mindig „haszonra” adatott a Szellem által.

    Igazság

 “De mindezeket egy és ugyanaz a Lélek cselekszi, osztogatván mindenkinek külön, amint akarja.”  (1 Kor. 12.11)

Talán ez a legvilágosabb igehely a Szentírásban arról, hogy a Szent Szellem szuverén módon dönti el, hogy kinek milyen ajándékot ad (beleértve a nyelvek ajándékát is). Nem szabhatjuk meg Neki, hogy kinek milyen ajándékot adjon.

    Igazság

„És pedig némelyeket rendelt az Isten az anyaszentegyházban először apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul; … nyelvek nemeit.”   (1 Kor. 12.28)

Isten az, AKI adta a gyülekezetnek a nyelvek ajándékát – valamilyen céllal. Ezért sosem állhatunk ellent ennek az ajándéknak, mert akkor Isten ellen hadakozóknak fogunk bizonyulni. Emlékezzünk rá, hogy Ő bölcsebb nálunk.

    Igazság

“Avagy mindnyájuknak van-e gyógyításra való ajándéka? Vagy mindnyájan szólnak-e nyelveken? Vagy mindnyájan magyaráznak-e?”   (1 Kor. 12.30.)

Nem minden hívő rendelkezik a nyelvek ajándékával éppen úgy, ahogyan nem minden hívő rendelkezik a gyógyítás ajándékával sem. Nyilvánvaló tehát, hogy Isten nem gondolja úgy, hogy a „nyelvek” minden hívő számára fontos ajándék; legyen az szent vagy hatékony az Úr szolgálatában. Ha így lenne, akkor mindenkinek adta volna ezt az ajándékot. 

    Igazság

„Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom.”   (1 Kor. 13.1)

Nyelveken szólni szeretet nélkül haszontalan dolog. Mindenki büszke, aki nyelveken szól és „lenézi” azokat, akik nem szólnak nyelveken. Ez azért van, mert hiányzik belőlük a szeretet. Az ilyen nyelveken szóló szeretetlen hívők olyan visszataszítóak Isten számára, mint egy hangos gongütés számunkra.

    Igazság

“A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszűnnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.”     (1 Kor. 13.8)

Jézus visszajövetelekor, amikor eljön a tökéletesség, akkor nem lesz szükség többé a nyelveken szólásra. A mennyben éppen úgy nem lesz szükség „nyelvekre”, ahogyan nem lesz szükség többé Biblia ismeretre vagy próféciára sem.

Tehát a „nyelveken szólás” egy adott időszakra szóló ajándék, amire csak a földön lesz szükség a tökéletlen állapot miatt. Ez a magyarázata annak, hogy Jézusnak miért nem volt soha szüksége a nyelvek ajándékára. Ez azért volt lehetséges, mert folyamatos és tökéletes közösségben élt az Atyával.   

    Igazság

 “Mert aki nyelveken szól, nem embereknek szól, hanem az Istennek; mert senki sem érti, hanem lélekben beszél titkos dolgokat.“    (1 Kor. 14.2)

Az itt említett nyelvek ajándéka egyértelműen különbözik attól, ami Pünkösd napján megnyilvánult. Ez az ajándék ugyanis nem „emberekhez beszél, hanem Istenhez” és senki sem képes megérteni azt, hogy mit mond a nyelveken szóló.

    Igazság

“Aki nyelveken szól, önmagát építi”  (1 Kor. 14.4)

A nyelvek ajándéka lehetőséget ad egy hívő számára, hogy szellemileg építse magát.

    Igazság

“Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de inkább, hogy prófétálnátok; mert nagyobb a próféta, mint a nyelveken szóló, kivévén, ha megmagyarázza, hogy a gyülekezet épüljön?”    (1 Kor. 14.5)

Pál azt kívánta, hogy MINDENKI szóljon nyelveken. Ez egy másik vers, ami szintén világosan jelzi, hogy NEM minden hívő szól nyelveken.

Pál vágya itt ahhoz hasonlít, amikor arra vágyott, hogy bárcsak MINDEN ember házasság nélkül élne, mint ő (amit ugyanabban a levélben korábban kifejtett – 1 Kor. 7.7). Pál hasznosnak látta az egyedül élést és ugyanúgy hasznosnak látta a nyelveken szólást is. Pál azonban világossá tette azt is, ahogy Isten szuverén módon csak néhány hívőnek adta az „egyedül élés ajándékát”, ugyanolyan szuverén módon, mint ahogyan csak néhány hívőnek adja a „nyelvek ajándékának” adományát is. Ezért éppen olyan ostobaság minden hívőtől elvárni, hogy nyelveken szóljon, mint azt elvárni, hogy minden hívő egyedül élje le az életét!

A gyülekezeti összejövetelen sokkal hasznosabb prófétálni (az Isten beszédét szólni mások „bátorítására, épülésére és vigasztalására” (1 Kor. 14.3). Ha azonban a nyelveket meg is magyarázzák, az egyenlő a prófétálással.

    Igazság

“Azonképpen ti is, ha érthető nyelven nem beszéltek, mimódon értik meg, amit szóltok? Csak a levegőbe fogtok beszélni….. Azért aki nyelveken szól, imádkozzék, hogy megmagyarázza.”   (1 Kor. 14.9,13)

A “nyelveken szólást” meg kell magyarázni, ha az egy gyülekezeti összejövetelen hangzik el.   

    Igazság

“Mert ha nyelvvel könyörgök, a lelkem könyörög, de értelmem gyümölcstelen. Hogy van hát? Imádkozom a lélekkel, de imádkozom az értelemmel is; énekelek a lélekkel, de énekelek az értelemmel is.”    (1 Kor. 14.14-15)

Amikor egy személy nyelveken imádkozik, nem értheti, hogy mit mond. Pál azonban mégis azt gondolta, hogy sokkal inkább imádkozik és énekel „nyelveken” egy ismeretlen nyelven, mint az értelmével.

    Igazság

“Hálát adok az én Istenemnek, hogy mindnyájatoknál inkább tudok nyelveken szólni;”  (1 Kor. 14.18)

Pál hálás volt Istennek ezért az ajándékért, mert az a segítségére volt neki.

    Igazság

 “De a gyülekezetben inkább akarok öt szót szólani értelemmel, hogy egyebeket is tanítsak, mint tízezer szót nyelveken.“     (1 Kor. 14.19)

A gyülekezetben mindig jobb egy ismert nyelven szólni.

    Igazság

“A nyelvek tehát jelül vannak, nem a hívőknek, hanem a hitetleneknek“     (1 Kor. 14.22)

A nyelveken szólás egy jel a hitetlenek felé, mint Pünkösd napján.

    Igazság

“Azért ha az egész gyülekezet egybegyül és mindnyájan nyelveken szólnak, bemenvén az idegenek vagy hitetlenek, nem azt mondják-e, hogy őrjöngtök?”   (1 Kor. 14.23)

Teljesen őrültség nyelveken szólni egy gyülekezeti összejövetelen, ha senki sem érti, hogy mit mondasz. Ez nyilvánvalóan azt kell, hogy jelentse az emberek számára, hogy magányosan szóljanak nyelveken és nem akkor, amikor mindenki együtt imádkozik. Az utóbbi esetben ugyanis, nem hallanánk azokat az imádkozókat, akik érthető nyelven imádkoznak.

    Igazság

“Hogy van hát atyámfiai? Mikor egybegyűltök, mindeniteknek van zsoltára, tanítása, nyelve, kijelentése, magyarázata. Mindenek épülésre legyenek. Ha valaki nyelveken szól, kettő vagy legfeljebb három legyen, mégpedig egymás után; és egy magyarázza meg:”    (1 Kor. 14.26-27)

Egy gyülekezeti összejövetelen csak két vagy három ember szólhat nyelveken és szükséges, hogy meg is magyarázzák. “A megmagyarázás nem azonos a “fordítással”. A fordítás „szó szerint” történik, a magyarázás pedig „a nyelveken szólás tartalmának az elmondása valakinek a saját szavaival, kijelentés által”.

    Igazság

“Azért atyámfiai törekedjetek prófétálásra, és a nyelveken szólást se tiltsátok.”  (1 Kor. 14.39)

Ez egy következtetés. Nem kell tiltani a nyelvek ajándékának használatát, de ha ajándékra vágyunk, akkor inkább a prófétálás ajándékára vágyjunk.

Igazi vagy hamisítvány

Van bizonyos mértékű titok a nyelvek ajándékával kapcsolatban. Mindazok, akik megkapták ezt az ajándékot, becsületesen el kell ezt ismerniük. Nem tudunk mindent róla, csak rész szerint van bennünk az ismeret.  (1 Kor. 13.12)

26 éve beszélek nyelveken, ezért engedjétek meg nekem, hogy néhány szót szóljak arra vonatkozóan, hogy a saját tapasztalatom alapján eddig mit értettem meg az ajándékról.

Amikor valaki nyelveken szól a szelleme (szíve) mond ki szavakat (közvetlenül a szívéből a szájához, kikerülve az elméjét) kiöntve a szívét Isten felé, ami vagy egy örömkiáradás vagy egy teher, ami szomorúságot vagy csüggedést okozott neki. Így felszabadul a szívén lévő nyomás. Ilyen módon épül valaki ez által.

Ahogyan korábban láttuk az Ap.csel 2.4-ben, ha valaki nyelveken szól, a személy maga az, aki szól és nem a Szent Szellem. A hívő mondja ki a szavakat, éppen úgy, amikor egy ismert nyelven beszél. Az egyetlen különbség csak az, hogy most NEM egy ismert nyelven imádkozik, hanem az Úrra összpontosítva mondja ki a szavakat, egyenesen a szívéből, megkerülve az elméjét – tudva azt, hogy Isten érti a szívén lévő vágyakat és terheket, még akkor is, ha maga az imádkozó nem érti, hogy mit mond.

A lenyomás pillanataiban segít egy hívőnek leraknia a terhét, különösen akkor, ha az elméje túl fáradt ahhoz, hogy ismert nyelven imádkozzon. Nem tudjuk megmagyarázni, hogy ez hogyan működik, de működik.

Nézzük most meg a magyarázás ajándékát. Ahogyan már láttuk a nyelvek magyarázata egyenértékű a prófétálással. Ezért ezt az ajándékot rendszerint olyan személy kapja, aki a prófétálás ajándékával is rendelkezik.

Egy gyülekezeti összejövetelen, ha valaki nyelveken szól, valaki a prófétálás ajándékával rendelkezők közül (rendszerint az egyik vén), ha Isten világosságában jár, az elméjében egy gondolati benyomást fog érzékelni, ha a “nyelveken szólás” valóban Istentől van. Kimondja a kapott gondolatot a saját szavaival, mivel az nem egy fordítás, hanem egy magyarázat.

Ha egy másik vén (aki a magyarázás ajándékával is rendelkezik) magyarázza meg a „nyelveken szólást”, a magyarázat ugyanaz lenne (jóllehet a vén azt a saját szavaival fogalmazta meg). Ebben az esetben mindkét vénnek tökéletes közössége lenne az Úrral.

Mivel egyetlen Istentől való kijelentés sem mondhat ellent a Bibliában leírtaknak, a magyarázat is összhangban lesz a Szentírással, éppen úgy, mint ahogyan minden igaz prófécia is összhangban van a Szentírással.

Néhányan, akik a szellemi ajándékokkal kapcsolatban szkeptikusok, ezt a kérdést tették fel: egy „nyelveken szólás”, amit egy gyülekezeti összejövetelen megmagyaráztak és felvettek magnókazettára, valaki mást (a magyarázás ajándékával rendelkező személyt) egy másik helyen megkérnek arra, hogy magyarázza meg azt, a magyarázat ugyanaz lesz, mint az előző esetben? A válasz a következő: ez lehetséges, ha mindkét magyarázó az Úr gondolatának tökéletes megértésével rendelkezik. Ha a magyarázat a tartalmát tekintve eltér (és nem csak a szavakat illetően), az csak azt jelezné, hogy az egyik vagy mindkét magyarázó nincs tökéletes közösségben az Úrral, hogy tökéletesen megértse az Ő gondolatát. Ez nem abnormális, mivel nincs olyan hívő a világon, aki ilyen tökéletes közösségben lenne az Úrral, hogy tökéletesen ismerje az Ő gondolatát.

A következő példa kétséget kizáróan bizonyítani fogja ezt a tényt. Tételezzük fel, hogy egy összejövetelen el kell mondanod egy különleges üzenetet, amit úgy érzel egy Úrtól való teher a szíveden arra az összejövetelre vonatkozóan. Ha mégsem tudod átadni az üzenetet azon az összejövetelen és valaki más beszél helyetted, akkor ő ugyanazt az üzenetet adná át (a saját szavaival), ami a te szíveden volt. Ha az a testvér nem ugyanazt az üzenetet adja át, mint ami a te szíveden volt, az azt jelezné, hogy közületek valaki nem rendelkezett az Úr gondolatának tökéletes megértésével azon az összejövetelen. Láthatjuk, hogy a hívők hibázhatnak az ilyen próbában még akkor is, ha egy üzenetet egy ismert nyelven adnak át.

Ezért mondja nekünk a Biblia, hogy még egy prófétai üzenetet is ítéljük meg (1 Kor. 14.29). Hasonlóképpen meg kell ítélnünk minden „nyelveken” elmondott üzenetet és annak „magyarázatát” is. Mit kell megítélnünk ilyen esetben? Csak ezt: a szellemünk bizonyságot tesz-e arról a kijelentésről (prófécia, nyelvek és nyelvek magyarázata)? Megegyezik-e a Szentírással (az Úrtól van) vagy nem ?

Az 1 János 4.1 figyelmeztet bennünket, hogy ne higgyünk minden szellemnek, hanem „vizsgáljuk meg vajon az a szellem Istentől van-e”. Ezért ha bármikor nyilvános „nyelveken szólást” vagy magyarázatot hallunk, meg kell vizsgálnunk azt a szellemünkben. Hallhatunk sok – nem Istentől való – “természetfeletti kijelentést”. Minden esetben el kell utasítanunk egy próféciát (vagy annak bármelyik részét), egy “nyelveken szólást”, vagy egy magyarázatot, ha a szellemünkben azzal kapcsolatban bármi okból bizonytalanságot, zavart érzünk.

Minden természetfeletti jelenség megvizsgálás nélküli elfogadása nem normális, ami nagy zavarokat okozott a keresztyénségben, ebben a században, és ugyanakkor az Úr nevének szörnyű megcsúfolását eredményezte.

Ha megnézzük az összes esetet az „Apostolok cselekedetei könyvében”, akkor a következő eredményre jutunk:

(a) a nyelveken szólás minden esetben, spontán módon történt;
(b) mindenki mindenféle tiltás nélkül szólhatott nyelveken;
(c) nem volt soha semmi előzetes befolyásolás, unszolás vagy útmutatás arra vonatkozóan, hogy valaki hogyan szóljon nyelveken.

Ma azonban, a legtöbb helyen, a fenti jellemzőkből egy sem fedezhető fel. Csak ahol a nyelvek ajándékai spontán módon nyilvánulnak meg, mindenféle előzetes beavatkozás nélkül, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az hiteles lehet.

Az általam hallott összes „nyelveken szólásnak” csak a kisebb százalékáról tett bizonyságot a szellemem, hogy az hiteles. Úgy érzékeltem, hogy a nagyobb része egy kísérlet volt az ajándék utánzására, hogy elfogadják mások a csoportban vagy hatást gyakoroljon rájuk. Egy kis része még démonikus eredetű is lehetett. Az észrevételem azon a gyümölcsön ill. eredményen alapul, amit sok ember életében láttam sok országban. Nyelveken szólni és énekelni gyakran a „magamutogatás” formájaként jelent meg sok gyülekezetben, a magamutogatás pedig a csecsemőkor jellemzője.

Az is bizonyított tény, hogy a mostani időkben a hívőket azok az igehirdetők és pásztorok használták ki maximális pénzügyi haszon elérése érdekében, akik azt állítják magukról, hogy „nyelveken szólnak”. A legtöbb szekta a 20. században nyelveken szóló csoportokból alakult.

Azt tanácsolom minden hívő számára, hogy “kerüljék el az olyan gyülekezeteket, ahol fontosnak tartják a nyelveken szólást és a gyógyítást, mert közülük sokan veszélyes szélsőségekbe mennek bele és rendszerint nincsenek szellemi módon gondolkodó vezetőik. Helyette olyan gyülekezeti közösséget keressenek, amelyek elsődlegesen a szentséget és a tanítvánnyá tételt hangsúlyozzák, de elfogadják a nyelveken szólás hiteles ajándékát és nem vágynak a pénzetekre és nem azt keresik, hogyan kontrollálják az életeteket.”

Hadd hangsúlyozzam, hogy használnunk kell a Szent Szellem által megújított elménket, ha pontosan meg akarjuk érteni Isten akaratát és az Ő szavát. Sok hívő hajlamos lebecsülni az elméjét. Az elménk hasonló kell, hogy legyen egy feleséghez. Nem neki kell a ház fejének lenni, de tudomásul kell venni a létezését. Jézus a mi férjünk és a fejünk. Az elménk kell, hogy neki engedelmeskedjen a szívünkön keresztül.

Röviden összefoglalva egy józan tanács a „nyelveken szólással” kapcsolatban:

“Ha megkapod a nyelvek ajándékát, fogadd el azt és gyakorold. Mondd ki a szíveden lévő szavakat Isten felé, amikor bárhol egyedül vagy vele, különösen, amikor a szíved nyomás alatt van (teljesen el vagy csüggedve) vagy túlcsordul az örömtől. Ha nem kaptál ilyen ajándékot ne aggodalmaskodj amiatt. Legyél azonban nyitott az Úr felé, hogy bármikor megkaphasd azt. Ne aggodalmaskodj, és ne menj bele őrültségekbe, hogy megkapd azt. Isten meg fogja adni neked, ha azt akarja, hogy rendelkezz azzal anélkül, hogy bármi őrültségbe belemennél. Ezzel egy időben ne hidd el azt, hogy minden, amit a keresztyénségben látsz és hallasz az a Szent Szellem megnyilvánulása. Mindent vizsgálj meg. Használd az Istentől kapott megkülönböztető képességedet. Ha nem rendelkezel a nyelvek ajándékával, ne tekintsd magad másodrangúnak azokhoz képest, akik rendelkeznek vele. Ha pedig rendelkezel ezzel az ajándékkal, ne képzeld azt, hogy az szellemivé és magasabb rendűvé tesz téged azokhoz képest, akik nem rendelkeznek azzal. (Pál és a korinthusi keresztyének is beszéltek nyelveken, de Pál egy szellemi óriás volt, a korinthusiak pedig testiek!).”

Ami abszolút lényeges

Ami abszolút lényeges mindannyiunk számára, hogy fel legyünk ruházva a Szent Szellem erejével. Az erő és nem a nyelveken szólás a Szent Szellemmel való betöltekezés jele. (Ap.csel. 1.8).

A Szent Szellemet hit által lehet megkapni (János 7.37-39), pontosan úgy, ahogyan bűnbocsánatot kapunk a bűneinkre – nem a saját, hanem egyedül Krisztus érdeme alapján. A Szellem ajándékát nem böjtölés és ima által vagy bármi más munka alapján kapjuk. Ő Maga az ajándék (Ap.csel. 2.38).

Hit által kérjük és meg is fogjuk kapni. Isten ígéretében bízva menjünk előre és Ő gyorsabban meg fogja adni a Szent Szellemet azoknak, akik kérik tőle, mint bármelyik földi atya eledelt adna az éhező fiának. (Lukács 11.13). Ha bizonytalanok vagyunk a Szellem birtoklását illetően, kérni tudjuk Istent, hogy adjon nekünk bizonyosságot.

Szükséges, hogy folyamatosan telve legyünk a Szellemmel (Efézus 5.18), pontosan úgy, ahogyan folyamatosan meg kell bocsátanunk (mert vétkezünk – gyakran anélkül, hogy tudnánk róla – Máté 6.12).

A szívünk odaszánása sokkal fontosabb Krisztusnak, mint a nyelveken szólásunk.“Minden másnál jobban szeretsz engem?” – ez volt a mi Urunk kérdése Péterhez, mielőtt megbízta volna az Ő szolgálatával. A „nyelveken szólásról” szóló vitákkal a Sátán eltéríti a hívőket a Krisztusnak való teljes odaszenteléstől.

A legnagyobb keresztyének a világon azok voltak, akik mindennél jobban szerették az Úr Jézust, függetlenül attól, hogy beszéltek nyelveken vagy sem. Péter, Jakab, János és Pál mind beszéltek nyelveken. Mások azonban, mint John Wesley, Charles Finney, D.L.Moody, A.B. Simpson, William Booth, C.T. Studd és Watchman Nee sohasem beszéltek nyelveken (amennyire tudjuk). Ők azonban mindannyian betöltekeztek Szent Szellemmel, mindannyian szerették az Urat teljes szívükkel és mindannyian a kereszt útján jártak. Ezek az igazságok voltak a legfontosabbak az életükben, egyéb dolgok másodlagosak voltak.

Kövessük az ő példájukat és akkor nem fogunk eltévelyedni.

Akinek van füle hallja meg.




Fordította: Abonyi Sándor

https://keskenyut.wordpress.com/2015/11/13/az-igazsag-a-nyelveken-szolassal-kapcsolatban-zac-poonen/








Felhasználók akik megköszönték a hozzászólást:

2018. Február 08. - 08:54:57
Válasz #1

Elérhető lucius

  • fórumtag
  • ***
  • Hozzászólások: 168
  • Ország: hu
  • Nem: Férfi
  • Utoljára itt járt:Ma - 08:30:36
  • Testvér
  • Regisztrált: 22/07/2012
Egy másik jó kis írás...


"Blabla?

Mostanában többször tapasztaltam, ahogy egyesek letámadnak testvéreket, hogy az értelmetlen blablázás az hamis, és nem a Bibliában található nyelveken szólás. Ezt a cikket azért írom, hogy ezt letiztázzuk. A bibliai szöveg, amit használni fogok, Márk evangéliuma vége, a 16. fejezet 15–18-as versei, Jézus kiküldési parancsa:
Menjetek el mind az egész világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek, aki hisz és bemerítkezik, az üdvözül, aki pedig nem hisz, ítéletre megy. Akik pedig hisznek, azokat ezek a jelek követik: a nevemben démonokat haj(í)tanak ki, új nyelveken szólnak, kígyókat vesznek fel és ha valami halálosat isznak, semmiképp nem árt nekik, kezüket rosszullevőkre teszik és azok kitűnő állapotba jutnak.
Márk 16:15–19 Vida

Talán egy egész tanulmány-sorozatot megérne a fenti kiküldési parancs és a Márk evangéliuma végének* elemezgetése, amibe most nem mennék bele. Úgy vélem, ez talán a Sátán által egyik legtámadottabb igeszakasz, mert nagyon tömören van benne a szellemi csata, a szabadulás mikéntje és bizonyos ismertetőjelei a hívőknek, ami sokak teológiai dobozába nem fér bele. És mivel zavarja őket, hogy rájuk nem igazak az itteni megállapítások, inkább eltörölni szeretnék vagy figyelmen kívül hagyni, semmint magukon változtatni.

Szóval, amiért írom most ezt a cikket, hogy rámutassak arra, hogy a nyelveken szólás miért NEM feltétlenül természetes nyelv. Az „új nyelveken szólnak” kifejezésből az „új” szó bibliai jelentését fogjuk megvizsgálni, röviden, igényesen és érthetően.


„Szokatlanul új” nyelven

Ahhoz, hogy megértsük, miről is van szó, egy illusztrációt hozok. Az első számítógépes nyelvet a 19. században élt Charles Babbage nevéhez kötik. Ő volt az első tudós, aki előállt a programozható számítógép ötletével. Azért hozom elő őt, mert egy addig precedens nélküli, addig ismeretlen dologgal állt elő, amiről még sosem hallottak azelőtt. A mechanikus és programozható számítógép ötlete olyan értelemben volt új, hogy „azelőtt még soha” nem volt ilyen. Tehát nem egyszerűen egy másik, már meglevő nyelvet kezdett használni, hanem egy újon gondolkozott, és a többi tudós és feltaláló már az ő modelljeit és eredményeit vette figyelembe.

Ezek után nézzük meg annak a szónak a jelentését, amit Márk választott, hogy ógörögül leírja Jézus azon mondását, hogy „új nyelveken szólnak”. Az itt használt szó a kainosz (καινός), és ilyen jelentései vannak:
formáját tekintve új
most készült, friss, modern, eddig nem használt, eddig nem hordott
lényegét tekintve új
új fajta, megelőző példa (precedens) nélküli, újszerű, szokatlan, még sosem hallott
Láthatjuk, hogy valami szokatlan, eddig nem ismert, újszerű, addig ismeretlen, nem használt dologról van szó. Nézzünk meg néhány példát a Bibliában erre az „új” szóra, a kainoszra:

Új sír
Máté 27:60 József elhelyezte Jézus testét a saját, új (most készült) sírjába.
János 19:41 ezt kiegészíti, hogy oda még senkit sem temettek (eddig nem használt).

Új tanítás
Márk 1:27 Az emberek csodálkoztak, hogy milyen új (precedens nélküli, szokatlan) tanítás az, hogy Jézus hatalommal parancsol az ördögöknek.
ApCsel 17:19 Az athéni filozófusok nem értették Pál új (még sosem hallott) tanítását, és megkérték, magyarázza el nekik.

Új szövetség
2Kor 3:6 Az új szövetség nem olyan, mint az írott törvény, ami megöl, hanem életet ad.
Zsid 8:8–9 Isten egy új fajta szövetséget hoz létre, ami nem olyan lesz, mint a régi volt.

Új teremtés, új ember
2Kor 5:17 Krisztusban újjá lett minden, azaz egy mindenben teljesen új fajta dolog jött létre, annyira, hogy a régiek is elmúltak
Ef 4:24 öltsük fel ezt az új (új fajta) embert, aki mostmár nem bűnben, hanem megigazítottságban és valódi szentségben lett megteremtve

Új ég és új föld
Jel 21:1 János azért látott egy új eget és új földet, mert az első ég és föld már nincs többé. Ez tehát egy friss, a régit leváltó új ég és föld.
2Pt 3:13 Egy olyan új eget és új földet várunk, amiben már (végre) igazságosság fog lakni. Ez is újfajta, nincs rá példa a történelmünkben, szokatlan, ilyenről még nem hallottunk.

Új ének
Jel 5:9 Egy új éneket énekeltek a mennyben, amiben megdícsérik Jézust, hogy méltó a tekercs kinyitására, mert bár megölték Őt, mégis ezzel váltotta meg az éneklőket. Azelőtt a mennyben még nem hallottak ilyen éneket, ami erről szólt volna.
Jel 14:3 Amit a 144000 énekelt, az annyira szokatlan ének volt, hogy rajtuk kívül senki más nem tudta megtanulni.

Nem „csak egy másik” nyelven
Néhányan úgy próbálják értelmezni a nyelveken szólást, mintha az egyszerűen „csak egy másik” emberileg beszélt nyelv lenne, tehát mondjuk nem magyarul, hanem „egy másik” nyelven, például mandarin kínai nyelven szólalnék meg. Ezt az ApCsel 2-ből próbálják levezetni, ahol azt olvassuk, „más nyelveken” kezdtek szólni, ahogy a Szellem adta nekik:
És megteltek mindnyájan Szent Szellemmel, és elkezdtek szólni másféle nyelveken amint a Szellem adta nekik, hogy kimondják.
ApCsel 2:4 Vida

Hogy a részletekbe most ne menjünk bele, az ott használt heterosz (ἕτερος) szó jelenthet egy csoportban egy másikat (következőt), vagy egy lényegében teljesen másikat (különbözőt). Például Jézusnak, amikor a hegyen elváltozott, más lett az arca, azaz lényegében különböző lett. De jelenthet simán egy másnapot, azaz következőt is.

De az ApCsel 2-ben ez a más nyelv nem azért volt megdöbbentő, mert az apostolok a hallgatók mindenféle nyelvein szóltak, hanem azért, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket. Nem a szólás, hanem a hallás volt az érdekes a számukra. Nézd meg magad, ott van a „hallani” kétszer is, nehogy szem elől téveszd: először a 6-os, majd megismételve a 8-as versben is:
…nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket…
…hogyan hallhatja őket mindegyikünk a maga anyanyelvén…
ApCsel 2:6 és 8

Tehát nem a beszéden lepődtek meg, hanem a halláson. A Biblia nem említi, hogy milyen emberi nyelveken szóltak, hanem azt, hogy az emberek milyen nyelveken hallották őket szólni: ezt sorolja fel, és ezen lepődtek meg.

Ráadásul, nem úgy van írva, hogy mindenki hallotta némelyiket közülük a maga nyelvén, hanem úgy, hogy őket, azaz mindet egyszerre hallotta mindenki a maga nyelvén. Tehát egy méd médül hallott mindent, egy krétai krétai nyelven, egy arab arabul, stb. A meglepetés az volt, hogy mindenki a saját maga nyelvén hallotta őket szólni.


Nem „különféle”, hanem „másféle” nyelveken
Már csak azért is jelentőségteljes ez, mert az 1. rész végéről tudjuk, hogy az addigi tanítványok száma kb. 120 volt, és a 2. rész úgy kezdődik, hogy most mind együtt voltak pünkösdkor. Egyszer ki lehetne próbálni, hogy milyen az, amikor egyszerre százhuszan kiáltoznak a környezetedben egy háztetőn különböző idegen nyelveken, hogy te abból kihallod-e a sajátodét, és még ráadásul érted-is e? A West-Endnek van egy ilyen szabadteres tetőrésze. Te mit értenél abból a Nyugati környékén, amit ott egyszerre 120-an kiabálnak, miközben a város zaját is ki kell szűrd? Gondolod, a pünkösd, vagyis a zsidók aratásünnepe, melyre egész Izrael felment, egy nyugis, csendes nap volt Jeruzsálemben, ahol kicsit jobban koncentrálva kivehetted a 120 szóló közül a magad nyelvét? Ugyan már…

Megértem, hogy egyes hagyományos egyházak érdekeit képviselő bibliafordítók a „más” szó helyett önkényesen a „különféle” szót írták oda (pl.: Káldi, Ujfordítás, Ravasz, Soós, stb.), mintha „egyénenként különböző” emberi nyelveken szóltak volna, de ez a szó a poikilosz (ποικίλος) lenne, nem pedig a heterosz (ἕτερος). Vida Sándor pl. jól adja vissza, és ő úgy fordítja, hogy „másféle nyelveken” szóltak, tehát a minősége és a fajtája volt más a nyelveknek.

Van különbség a más és a más-más szavak között. A más azt jelenti, hogy mindenki az eddigi saját nyelvéhez képest egy másféle nyelven beszél, tehát a más-ságon van a hangsúly. Eddig galileai nyelven szóltak, most mind egy ettől eltérő módon (tehát a korábbi nyelvükhöz képest más az új nyelv). Ezzel szemben a más-más arra tette volna a hangsúlyt, mintha egymásétól különböző nyelveken beszéltek volna (pl.: az egyik csak arabul, a másik meg csak médül, vagyis az arab a médhez képest más).

Egy példával szemléltetem ezt, hogy érthető legyen. Amikor egy alkalomra ki kell öltözni, akkor mindannyian más ruhát veszünk fel. Pl. egy anyuka ezt mondhatja: „Gyerekek, hogy néztek ki? Vegyetek fel más ruhát az évzáróra!”A lényeg, hogy ne a hétköznapi legyen, hanem másféle! A hangsúly itt nem azon van, hogy egymáshoz képest legyen más a ruhájuk a gyerekeknek, hanem, hogy a megszokotthoz képest! A pünkösdi történetben is azon van a hangsúly, hogy a megszokotthoz képest beszéltek más nyelven, és nem feltétlenül egymáshoz képest más-más érthető dialektusban.

Így egyeztethető tehát össze az új és a más: ugyanannak a jelenségnek eltérő leírásai. Az egyik a szokatlan jelenségnek az új oldalát, a másik pedig az eddigiektől eltérő oldalát ragadja meg


Összefoglalva: „új fajta és másféle” nyelveken
Mire ideértünk, már bizonyára összeállt a kép benned, hogy ezek a nyelvek precedens nélküliek és eltérőek az emberek számára addig ismert nyelvektől. Jézus egy megdöbbentően szokatlan tanítással állt elő, amikor hatalommal űzött ördögöket, mintegy beharangozva egy új és másféle szövetséget, ami nem olyan, mint a törvény betartása. Ebben a szövetségben újjá, azaz teljesen másfélévé teremtett emberek precedens nélküli és eltérő nyelveken szólnak. János is hallott a mennyben teljesen új, szokatlan, addig ismeretlen, vagy épp mások számára meg nem tanulható másféle énekeket. Érthető így ebben a bibliai összefüggésben a nyelvek más-sága, és fajtailag új-sága?

Nem meglepő, hogy amennyire „kiakadtak” azon, hogy Jézus hatalommal űzte ki az ördögöket, ugyanúgy „kiakasztónak” kell lennie a nyelveken szólás szokatlanságának is. Akkor lenne baj, ha nem lenne kiakasztó. Akkor se szokatlanul új nem lenne, sem másféle. Sem precedens nélküli, sem eltérő nem lenne. Ha valami, akkor a vizsgáltak fényében az biztosan nem lenne biblikus!

Arra szeretnék mindenkit bátorítani, hogy ha pusztán intellektuális blokk volt eddig a fejedben, hogy a blabla nem is igazi nyelv, mert érthetőnek kell lennie (pedig az 1Kor 14:2 is ellentmond ennek), akkor bánd meg Isten előtt az ellenállásodat, és kérd meg, adja neked is ezt az ajándékot, és nyisd ki a szádat, és próbáld meg. Nem fog kígyót adni, ha kenyeret kérsz tőle.

Akik hisznek, egyik jele, hogy új fajta nyelveken szólnak. Imádkozz ezért, és nyugodt lesz az életed."


*A Márk evangéliuma hosszú végződéséről angolul itt olvashat a tudományos érdeklődő. Tömören: már a 2. században Jusztinusz mártír (i.sz. 165.) és Iréneusz (kb. i.sz. 177.) írásaiban megtaláljuk a hosszú végződést (Jusztinusz az utolsó 20-as verset, Iréneusz pedig a teljes 9–20-at idézi). A szövegkritikusok azon ellenérvelése, hogy a „legkorábbi” fennmaradt kéziratokban nem található (Sínai és Vatikáni kódexek, 4. század), ezek alapján vitatható…"

Forrás: https://nyugodtleszazeleted.blogspot.hu/2018/02/blabla.html
...Az Úr a mi igazságunk...

2018. Február 08. - 08:57:44
Válasz #2

Elérhető lucius

  • fórumtag
  • ***
  • Hozzászólások: 168
  • Ország: hu
  • Nem: Férfi
  • Utoljára itt járt:Ma - 08:30:36
  • Testvér
  • Regisztrált: 22/07/2012
Az Igéből kitűnik, hogy a nyelveken szólásnak többféle válfaja is létezik. A Szentszellem kiáradásakor olvasunk az egyikről. Ekkor a környéken tartózkodó idegen nyelvűek a saját anyanyelvükön hallották a nyelveken szólót beszélni. Véleményem szerint erre akkor szükség volt, mert még ennek ellenére is részegnek tartották a tanítványokat néhányan. Mi történt volna, ha teljesen érthetetlen nyelvet, „bla-blát” kapnak akkor. Talán még le is csukták volna őket, hogy megőrültek. A tanítványok azelőtt még sohasem láttak, hallottak ilyet, talán még nekik is szükségük volt a megerősítésre, hogy ez az ajándék Istentől származik. Ezt az Istentől származást bizonyította, hogy akik megértették, mit beszélnek, azt hallották, hogy Isten „felséges dolgairól” beszélnek.

Ennek az első alkalomnak persze többféle magyarázata is lehet. Például az, hogy akkor a tanítványok érthetetlen, mondjuk angyali nyelven beszéltek, és Isten a hallgatóságnak adott akkor egy természetfeletti ajándékot, hogy a saját anyanyelvükön hallhassák, amit mondanak. Ez szintén lehetséges, de én inkább úgy hiszem, hogy nem ez történt, hanem valóban a hallgató anyanyelvén szólaltak meg a tanítványok.
Ezekbe az igékbe kapaszkodnak bele sokan, és állítanak fel egy (szerintem) tévtanítást, mely szerint a nyelveken szólás mindig érthető emberi nyelven történik, és a célja, hogy olyanok is hallhassák az evangéliumot, akiknek a nyelvén a hirdető nem beszél. Na, erre az állításra alaposan rácáfol a Korintusi levél. A 14. fejezetből idézek néhány megállapítást ezzel kapcsolatban:

„Mert aki nyelveken szól, nem embereknek szól, hanem az Istennek; mert senki sem érti, hanem lélekben beszél titkos dolgokat.  (1Kor 14:2)”

Megjegyzés: ezek szerint a nyelveken szólás nem idegenek evangelizálására szolgál.

„Azért aki nyelveken szól, imádkozzék, hogy megmagyarázza.  (1Kor 14:13)”

Megjegyzés: Ha a nyelveken szólás érthető nyelv lenne mindig, amit a mellettem lévő idegen ért, mert neki szól, akkor nem kellene imádkoznom, hogy megmagyarázzam, hiszen ő azt értené, és ezzel minden rendben lenne, mert épülne abból.

„Mert ha nyelvvel könyörgök, a lelkem könyörög, de értelmem gyümölcstelen.  (1Kor 14:14)”

Megjegyzés: Ezek szerint lehet nyelveken szólva „könyörögni”, azaz imádkozni. Ez szintén azt támasztja alá, hogy ez az ajándék nem csak idegenek megszólítására való, hanem imádkozásra is, és éneklésre is, amelyeket Pál is gyakorolt:

„Hogy van hát? Imádkozom a lélekkel, de imádkozom az értelemmel is; énekelek a lélekkel, de énekelek az értelemmel is.  (1Kor 14:15)”

„Mert ha lélekkel mondasz áldást, az ott lévő avatatlan miképpen fog a te hálaadásodra Áment mondani, mikor nem tudja, mit beszélsz?  (1Kor 14:16)”

Megjegyzés: ezek szerint az „ott lévő avatatlan” nem tudja mit beszél a nyelveken szóló. Világos, hogy ez nem így lenne akkor, ha a nyelveken szóló valóban mindig érthető idegen emberi nyelven beszélne, mert akkor bizony az „ott lévő avatatlan” érthetné a beszédet.
Azért ha az egész gyülekezet egybegyűl és mindnyájan nyelveken szólnak, bemenvén az idegenek vagy hitetlenek, nem azt mondják-e, hogy őrjöngtök?  (1Kor 14:23)

Megjegyzés: Ugyanaz a megjegyzésem, mint előbb, ha a nyelveken szólás mindig érthető idegen nyelv lenne, akkor a bemenő „idegenek” érthenék azt, és nem gondolnák „őrjöngésnek”.

1Kor 14:27 - 14:28
Ha valaki nyelveken szól, kettő vagy legfeljebb három legyen, mégpedig egymás után; és egy magyarázza meg:  Ha pedig nincsen magyarázó, hallgasson a gyülekezetben; hanem magának szóljon és az Istennek.

Megjegyzés: Ha a nyelveken szólás érthető idegen nyelv lenne, nem mondaná Pál, hogy „magának szóljon és az Istennek” a nyelveken szóló, mert ennek semmi értelme nem lenne. „Idegen” nélkül, akihez a beszéd szól, mi értelme lenne csak úgy magunkban, Istenhez nyelveken beszélni.

Ebből is látszik, hogy a nyelveken szólásban jóval több van, mint amit az apcselben, a Szentszellem kiáradásakor olvashatunk. Sokkal több van benne, de az csak itt, a Korintusi levélben derül ki, amelyet szépen félretesznek azok, akik nem akarnak a nyelveken szólás létjogosultságában hinni.
...Az Úr a mi igazságunk...

2018. Február 08. - 09:18:18
Válasz #3

Elérhető lucius

  • fórumtag
  • ***
  • Hozzászólások: 168
  • Ország: hu
  • Nem: Férfi
  • Utoljára itt járt:Ma - 08:30:36
  • Testvér
  • Regisztrált: 22/07/2012
Egyszer egy nyelvészdoktorral vitatkoztam erről a témáról, aki meg akart győzni, hogy az érthetetlen bla-bla biztosan nem értelmes nyelv, hanem kitaláció.

"A nyelv, az egy kód, egy kódolt információ,"- válaszoltam neki.

Találjunk most ki egy nyelvet, amely csak egyetlen szóból áll. Legyen ez a szó mondjuk „bla-bla”. Emberileg nézve ez egy igen korlátolt nyelv, de csak emberileg nézve. Egy nyelv összetettsége ugyanis nem csak a szógazdagságon múlik, hanem a kódokon is, amelyet a nyelv tartalmaz. Jelentse mondjuk ebben a kitalált nyelvben a „bla-bla” azt, hogy „Kérek egy pohár vizet”. Hm. Ez nem sok, ez egy elég szegényes nyelv. De most kódoljuk egy kicsit tovább, és a „bla-bla” hétfőn jelentse azt, hogy „kérek egy pohár vizet”, de ha kedden mondom ki, jelentse azt, hogy „menjünk el sétálni”. Ha szerdán mondom ki, jelentse azt, hogy „Olvasni akarok”. Bonyolítsuk tovább: Ha akkor mondom ki, amikor éppen megdobban a szívem, jelentse azt, hogy „Szeretlek”, de ha éppen nem dobban a szívem, amikor kimondom, jelentse azt, hogy „Útállak”. Ha éppen segíteni akarok valakin, amikor kimondom, jelentse azt „Felséges Istenem, Atyám! Kérek szépen Tőled ennek a fontos ügynek a megoldásához 12 sereg angyalt!”

Világos ez így?

Én semmi mást nem mondok ki, csak azt, hogy „bla-bla”, de ez mégis jelenthet mást-és mást, attól függően, hogy Isten milyen nyelvi kódot rendelt mögéje. Ő belehelyezte ezt a kódot a szellemünkbe, és érti is ezt, így hát bátran imádkozhatunk nyelveken, nem számít, ha csak ez egy egyszerű „Bla-bla”, mert végtelenül bonyolult és összetett jelentése lehet Isten számára ennek az egyszerű „bla-bla”-nak. A nyelvészek ezt nem képesek felfogni, de Isten végtelen, és gyönyörködik minden cselekedetünkben, amelyet hitben teszünk. Ez egy ajándék a részéről, amely építi a szellemünket, és amely jel a hitetlenek felé, hogy itt éppen valami természetfeletti történik.
...Az Úr a mi igazságunk...

2018. Február 09. - 08:22:06
Válasz #4

Nem elérhető Maxinut

  • Maxinut
  • újonc tag
  • *
  • Hozzászólások: 2
  • Ország: 00
  • Nem: Férfi
  • Utoljára itt járt:2018. Április 23. - 11:27:14
  • Testvér
  • Regisztrált: 09/02/2018
Ez egy igazán jó történet. Nagyon szeretem ezt a történetet.

 



SimplePortal 2.3.3 © 2008-2010, SimplePortal | Fordítás: SMF-Portal.hu