Szerző Téma: Kárpátaljai tévtan – Ki is az a jóisten(ke)?  (Megtekintve 1875 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

2015. November 28. - 19:58:40

Nem elérhető nagyika7

  • Adminisztrátor
  • Hős tag
  • *
  • Téma indító
  • Hozzászólások: 5588
  • Ország: hu
  • Nem: Férfi
  • Utoljára itt járt:Ma - 15:18:35
  • katona
  • Regisztrált: 31/07/2009
      • Hajnalcsillag
Kárpátaljai tévtan – Ki is az a jóisten(ke)?



21-es kárpátaljai tévtan: Jóistenke, a magyar reformátusok nagy bálványistene

„Majd legyen úgy, ahogy a jóisten akarja, majd ő eldönti, én csak benne bízok”

Ezt a kárpátaljai tévtant egy haldokló ágya mellett hallottam legutoljára, aki ezzel utasította vissza, hogy beszélgessünk Jézusról és az ő megváltó, bűneltörlő kegyelméről. De régebben hallottam már Beregújfaluban, Beregrákoson és Nagydobronyban is. Ez nem csak Kárpátalján, de a magyarok lakta területeken mindenütt, sőt a neves református költők verseiben is előfordul. Akiről itt szó van az a jóisten vagy jóistenke nevű magyar református bálvány. A jóisten az az Isten, akit a csepeli nagy énekes után így is jellemezhetünk, hogy „Egy jóisten mindent megbocsát, mindig megbocsát nekem, most is megbocsát nekem.” A jóistenkének nincs szobra vagy képe, csak a fantáziában, a szívben él. Neki nincs szentsége, nincs igazsága, nincs ítélete. Hacsak az nem, hogy majd a haragosamon elveri a port, amire én úgy sem vagyok képes. A jóistenke dolga, hogy mindig segítsen, minden adjon, és ha részeg, parázna, alkoholista jó magyar református vagyok, akkor a jóistenke szemérmesen forduljon olyankor el. Ha mocskos képeket nézek az interneten, akkor forduljon el, ha elkocsikázok a szeretőmhöz, és a házasságomat és az egyházam jó hírét tönkrevágom, mert szerelmes vagyok, akkor erről a jóistenke ne vegyen tudomást, de segítsen a szószéken jó prédikálnom, mint eddig. A jóistenke az az isten, aki ősz öreg, és nagykabátban megy harangozni Ady Endre versében, és aki akkor is bocsásson meg, ha én arra bocsánatot nem kérek – olvashatjuk József Attila versében. A jóistenkétől József Attilának kérni szégyen, mert a jóistennek kötelessége még akkor is adni, ha mi nem kérünk.

A római egyház teológiájában több érdekes kitérő van arra nézve, hogy mi a bálvány. Például, ha egy szobrot csak vallásilag tisztelek, de nem imádok, akkor az nem bálvány. Ha a Jupiter szobrot a Római Császár csókolja, akkor bálvány, de ha a Vatikánban ugyanazt a szobrot a Pápa csókolja, akkor már Szent Péter és nem bálvány. De most nem a rómaiakról van szó. A Biblia szerint minden bálvány, amit az ember vallási tiszteletben részesít, aki vagy ami előtt leborul. Ezért nem borult le Márdokeus Hámán előtt. Ezért nem borult le Dániel három társa az arany állókép előtt.

Mert minden más bálvány, ami Istenen kívül vallási tiszteletben vagy imádatban részesül. Sokszor úgy gondoljuk, hogy csak a római és görög katolikus, valamint az ortodox, a kopt és a pravoszláv katolikusok kő, fém és faistenei a bálványok, esetleg pogány népek szobrai és képei. Igaz, hogy az említett két kategória bálványimádás, de vannak azért református, sőt protestáns bálványok is. Hagyomány, egyházi egység, szokások, stb. És pont itt van az úgynevezett „jóisten”, a magyarok istene, akire Petőfi Sándor is esküdött, hogy rabok tovább nem leszünk. Ebben a bálványban reménykedik a legtöbb református, aki azért nem akar megtérni az Úr Jézushoz, mert bízik abban, hogy jó a jóisten, és legyen majd úgy, ahogy ő akarja. Ezzel a hamis reménnyel hal meg annyi magyar református ember. Ezzel tulajdonképpen a saját jóságában és érdemeiben bízik, amit majd a jóisten mennyországgal fog jutalmazni odaát. Nem akar az Úr Jézusról tudni, hallani sem akar, hogy valamelyik biblikus közösségbe elinduljon alkalmakra, Jézusról és a bűneiről tudni nem akar, mert majd a jóisten eldönti a halál után, hogy mi legyen az ő lelki üdvével. Én nem tudom, hogy a jóisten, a magyar reformátusok elképzelt nagy bálványistene mit dönt el vagy mit nem. Valószínűleg semmit, mert az csak a magyar emberek fantáziájának a szüleménye. Azt viszont tudom, hogy a Biblia Istene hogy döntötte el, de nem majd, hanem már régen. A Biblia Istene, az Szentháromság Isten eldöntötte, hogy Jézusban kegyelmes lesz minden hozzá megtérő bűnösnek. De a Biblia Istene mellett már ideát kell dönteni, még pedig neked és nekem. Ezt a döntést pedig nem szabad áthárítani a jóistenre, mert megtérni mindenkinek magának kell. Ebben a bálványok nem segítenek. Aki ideát nem dönt az Úr Jézus mellett, az hiába reménykedik a magyarok által fantáziált jóistenben vagy jóistenkében.

Isten világosan kijelentette: „Nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk.” Ap Csel 4, 12 Ez az egy név az Úr Jézus Krisztus neve, nem pedig a jóistenke, akiről a Biblia semmit nem tud, hogy létezne ilyen.

Tóth Zoltán

Forrás

Felhasználók akik megköszönték a hozzászólást:

 



SimplePortal 2.3.3 © 2008-2010, SimplePortal | Fordítás: SMF-Portal.hu