Szerző Téma: tradicionális ünnepek:karácsony,húsvét,pünkösd  (Megtekintve 44190 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

2009. November 28. - 12:30:47
Válasz #15

Kamilla

  • Vendég

     Kedves Zöldike!!   vr1


   Áldjon meg téged az Úr!!!    sl6


                gs23         íy15



                       heart1

2009. November 28. - 14:00:22
Válasz #16

Nem elérhető Ircsi

  • Hős tag
  • *****
  • Hozzászólások: 7899
  • Ország: hu
  • Nem: Nő
  • Utoljára itt járt:2018. Április 01. - 08:52:20
  • Testvérnő
  • Regisztrált: 15/08/2009
      • Békesség blog és fórum
Drága Zöldike!

Köszönöm építő, bátórító, gondolataid.

Az Úr áldjon

Köszönettel és szeretettel

Ircsi

 ht1  vr1
Ján.14.6
Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.

2009. November 28. - 21:52:41
Válasz #17

Nem elérhető Zöldike

  • ifjú tag
  • **
  • Hozzászólások: 118
  • Ország: hu
  • Utoljára itt járt:2016. Január 05. - 22:27:24
  • Isten gyermeke
  • Regisztrált: 15/08/2009
Hogy lássátok, hogy értem, mire gondoltok, beteszem ide egy két évvel ezelőtt írt versemet. Nem Szent Lélekkel megáldott embereknek íródott, hanem világiaknak...


Jézus alig látható

Karácsonyi képeket, rajzokat nézegetve
A gyermek rámutat egy színes képre.
Nem tetszik neki valami mégsem,
Ki is mondta kerek egészen:
Ez nem szép, hiszen Jézus alig látható!

Megakadt ez a mondat bennem
És azóta is munkálkodik lelkemben…
Hiába a szemkápráztató színek,
A karácsonyhoz illő kellékek,
Ha Jézus alig látható!

Ünnepeljük karácsonyt, készülnek a sütemények,
Naponta egészülnek az ajándékhegyek,
Szaporodnak a díszes csomagok,
Íródnak a színes képeslapok,
És közben Jézus alig látható…

Seregnyi a munka ilyenkor a házban,
Hogy szép legyen minden gyertyagyújtásra.
Az idő ilyenkor mintha feleannyi lenne…
De jaj nekünk, ha eközben
Jézus alig látható!

A tiszta lakásban ott csillog a karácsonyfa,
Szelíd csend, derűs jókedv zsong a szobában.
Szép ez mind, de mégis mit sem ér,
Ha mindent megteszünk is a hangulatért,
De közben Jézus alig látható!

Mert Őt keresni kell!
Igét kutatva, jelet figyelve,
Szorgalmasan, csillagot követve,
Úttalan utakon, hegyeken, völgyeken
Őt keresni kell!

Pásztorokhoz is így szól az üzenet:
Találtok… bepólyálva egy gyermeket!
Találni az tud csak, aki keres!
Aki otthagy legelőt, nyájat, tüzet,
Mert Őt keresni megy!

Ne törődjünk bele, ha int a szó,
Hogy Jézus napjainkban alig látható!
Hisz itt az ünnep, itt a karácsony,
És Jézus ma még megtalálható!
De csak annak, aki keresi Őt!

2009. November 29. - 11:06:01
Válasz #18

Nem elérhető nagyika7

  • Adminisztrátor
  • Hős tag
  • *
  • Hozzászólások: 5619
  • Ország: hu
  • Nem: Férfi
  • Utoljára itt járt:Tegnap - 16:46:24
  • katona
  • Regisztrált: 31/07/2009
      • Hajnalcsillag
Kedves Kamilla és Zöldike

Mindkettőtöknek igaza van.

A világ áhítattal ünnepli Krisztus születését anélkül, hogy hinne Benne. A jászolban gyönyörködnek, holott hamarosan felhőkön jön vissza, hogy számon kérje hitetlenségüket… Minek akkor az ünnep?

A városunk főtere, már mesésen fel van díszítve. Hatalmas karácsonyfa világít, és minden oszlopon betlehemi csillag. A hangszórókból ismert világi énekesek magasztalják a szeretet, ünnepét. Közben, pecsenyés pavilonokban jókat lehet enni meg italozni.
Majd sztárok jönnek, és az italtól felhevülten lehet ropni a táncot – dübörgő basszusra. Merry Christmas.  mz1 ms7

A világ nem Krisztust ünnepli, csak az okot keresi a dáridóra. Jómagam világiként nagyon szerettem a karácsony varázsát. Nem kellet dolgozni, jókat ehettem, kétszer annyit ihattam, és az asszony se veszett össze velem, ha kidőltem…
Hiszen ez a szeretet ünnepe… alkesz
 
Viszont nem tartom rossz dolognak, ha a hívők egy évben egyszer komolyabban megemlékeznek a Betlehemi estéről. Szent és jó dolog lehet ez. De csak akkor, ha az ünneppel közelebb tudjuk hívni magunkhoz Krisztust, és ha a körülmények úgy hozzák másokkal is meg tudjuk osztani a betlehemi csillag titkát. Az ilyen karácsony szent és jó lesz, és ha úgy alakul meg lehet ismételni akár augusztus 20.-án is, mert nincs naptárhoz kötve… De ha nem keressük őt mindennapjainkban, akkor karácsonykor se lesz hozzánk közelebb, és ha nincs velünk hétköznap, akkor se lesz ott, ha ezüstfenyőt díszítünk meg bejglit sütünk tiszteletére.

Zöldike nagyon jó verset írtál. Komoly figyelmeztetéssel: Jézus nélkül a karácsony mit sem ér.

Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok őt segítségül, amíg közel van.( Ézs 55,6)

szeretettel: nagyika7

2009. November 29. - 12:27:04
Válasz #19

Nem elérhető Zöldike

  • ifjú tag
  • **
  • Hozzászólások: 118
  • Ország: hu
  • Utoljára itt járt:2016. Január 05. - 22:27:24
  • Isten gyermeke
  • Regisztrált: 15/08/2009
Örülök annak, amit írtál, Nagyika! Teljesen világos, hogy a világ elvétette az ünnepet. De ez nem ok arra, hogy az ünnep egészét elvessük. Ha a világ nyuszit és piros tojást tesz az asztalra búzacserépbe, akkor mi ne ünnepeljünk húsvétot? Nekünk teljesen mást jelent!

Éppen ezért minden ünnepünk legyen evangélizáció! Hadd tudják meg minél többen, mi az ünnep igazi értelme! Igazi békességünkkel, szeretetünkkel, belső örömünkkel tegyük kívánatossá az igazi kincset! Legyünk örömmondók!

Nekem ez van a lelkemben...   qa0



2009. November 29. - 12:46:58
Válasz #20

Nem elérhető nagyika7

  • Adminisztrátor
  • Hős tag
  • *
  • Hozzászólások: 5619
  • Ország: hu
  • Nem: Férfi
  • Utoljára itt járt:Tegnap - 16:46:24
  • katona
  • Regisztrált: 31/07/2009
      • Hajnalcsillag
Ámen

Az ilyen karácsonnyal egyet értek én is. (és így már jöhetnek sütik is... qa36)

üdv: nagyika7

2009. December 02. - 18:24:22
Válasz #21

Nem elérhető nekoda

  • ifjú tag
  • **
  • Hozzászólások: 132
  • Ország: hu
  • Nem: Férfi
  • Utoljára itt járt:2015. Március 12. - 11:32:18
  • Regisztrált: 02/10/2009
Shalom gondoltam meg leplek benneteket ha már a tradicionális ünnepekről van itt szó, én is hozzájárulok egy kicsit a decemberi ünnephez igaz nem a karácsony tekintetében ms32

Zsido.com / ünnepek
 Chánuka - A fény ünnepe חנוכה



Chánuká ünnepe kiszlév hó 25-én kezdődik (idén 2009. december 11. este), és nyolc napig tart. Annak a győzelemnek állít emléket, amelyet a Mákkábeusok három évig tartó szabadságharc után arattak az Izraelt elfoglaló szíriai görögök fölött, és legyőzték a görögök hellenista zsidó támogatóit is, akik változtatásokat akartak bevezetni a zsidó vallásgyakorlatban. A harc polgári i. e. 165-ben a Jeruzsálemi Templom visszafoglalásával ért véget. A győzelemmel helyreállt Izrael szuverenitása is. A "chánuká" azt jelenti: "felavatás", s arra utal, hogy újra Isten oltalmába ajánlották a Templomot, amelyet a pogány bálványok és praktikák beszennyeztek.


                         Chánukai gyertyagyújtás a Nyugati téren

2009. december 11-től 19-ig minden este (december 11., és december 19. péntek kivételével) 18 órakor szeretettel várunk mindenkit a Nyugati térre, közös chánukai gyertyagyújtásra, közös táncra és a felejthetetlen chánukai fánkra.

Van-e jelentősége a Chánukának egy Messiáshívő zsidó vagy keresztény számára?
Minden tekintetben igen, mert nem csak a történelmi háttér tanulsága a fontos, hanem a szellemi jelentősége, amivel bír ez az ünnep. Nem csak a győzelem ünnepe ez, hanem a megszentelés újra szentelés Istennek, újra átadni azt, amit elvesztegettünk.
A győzelmi mámorban nem feledkezhetünk el arról, hogy mindez csak azért eshetett meg Isten népével, mert vétkezett ellene, és ki vívták haragját mely azt okozta, hogy elfordította orcáját. Jesája (Ézsaiás) 58-59-ben is ezt az elrettentő életmódot láthatjuk, ami elő idézte az elfordulást.
De „Baruch haSem” áldott az Ő neve, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű, ahogy a zsoltáros mondja. Fontos ma is látnunk, az Örökkévaló szeretetét, kegyelmét a nehéz megterhelt napokban, és felfedezni saját engedetlenségeink terhét, amik azt okozzák, hogy nem szól, nem cselekszik csodát csak oly kevés esetben, stb. a tanulság előttünk van, ne akarjunk újra egy erőteljes elfordulást, mert az nagyon meg viselne bennünket. Mint elődeinket, s biztosan szeretetéből eljönne az Ő szabadítása, de nem lenne-e jobb csak azért örömünnepet tartani, mert Ő a világ világossága és az Ő olaja bizony nem csak 8, napig, hanem mindörökre elegendő!? Szenteljük hát oda magunkat mindenestől újra e napokban, amikor megemlékezünk ezekről az eseményekről, a hősökről kik életüket sem kímélték, hitükért, Istenünkért! Tegyünk mi is így, legyünk a minden napok hősei, a szentség és ártatlanság képviseletében ebben a szennyezett elferdült korban. Legyünk a Teremtő Atya, a Messiás hű tanúi, világítsunk, mint fénylő fáklyák, vigyük, hírül minden népeknek van Istene Izraelnek!
(betoldás Nekódától)


Zsidó ünnepek - A Hásmóneus felkelés

A HÁSMÓNEUS-FELKELÉS
 
A MÁKKÁBEUSOK KÖNYVE ALAPJÁN
 
Több mint 2100 évvel ezelőtt történtek azok az események, amelyeknek emlékére Chánuká ünnepét üljük. Ekkor lázadtak fel Júdea zsidó polgárai a hitüket és vallásukat kiirtással fenyegető szíriai görögök elnyomása ellen.
 
A szabadságharc élén Mátitjáhú modiini pap és öt fia állt   akik közül a legbátrabb Jehúdá Mákkábi néven vált híressé  , s a zsidóság az ő vezetésükkel rázta le a betolakodók igáját, és kergette ki az országból Antiókhosz Epiphanész katonáit.
 
Most, Chánuká ünnepén, amikor Izrael élethalálharcot folytat az arab terrorizmussal, a diaszpóra zsidósága pedig az asszimiláció veszélyével küzd, érdemes felidézni a mákkábeusok küzdelmének néhány részletét. "Nincs szebb a hősiesség egész történetében vagy a vallások históriájában, mint az elbeszélés a maroknyi zsidó harcosról, akik készek voltak élni vagy dicső halált halni, hogy a kinyilatkoztatott igazság és a zsidó eszme ne vesszen el a zsidó világban"   írja dr. J. H. Hertz, a brit birodalom egykori, magyar származású főrabbija.
 

Mi az a trendeli?

MI AZ A TRENDERLI?
 
A trenderli, amelyet jiddisül dreidelnek, héberül szvivonnak hívnak, egy négyoldalú pörgettyű. Minden oldalán egy héber betű olvasható. Ezek: a nún, a gimmel, a hé és a sin. A betűk a nész gádól hájá sám szavak rövidítései. Ez a héber mondat magyarul azt jelenti, hogy "Nagy csoda történt ott". Izraelben a trenderli betűi: nún, gimmel, hé és pé. A pé betű azért került a sin helyére, mert Izraelben így szól a mondat: nész gádól hájá pó, vagyis "Nagy csoda történt itt". Ami náluk "pó", vagyis "itt", Izrael földjén, az nálunk "sám", azaz "ott, Izraelben".
 
KI TALÁLTA FEL A TRENDERLIT?
 
A szíriai görög hódítók idején, amikor a zsidók el voltak tiltva a Tórá tanulmányozásától, valahogyan meg kellett találni a módját, hogy a diákok együtt tanulhassanak. A pörgettyűt vitték magukkal, hogy úgy tűnjék, mintha szerencsejátékot űzni gyűltek volna össze. Úgy tettek, mintha kockáznának, hogy megtévesszék a katonákat, akik ellenőrizték összejöveteleiket.
 
A chánukái szertartás

A CHÁNUKÁI SZERTARTÁS
 
Chánuká minden estéjén meggyújtjuk a menóra fényét, hogy felidézzük a csodákat, amelyet az Örökkévaló tett annak idején és manapság.
 
Vannak, akik az ablakba teszik a menórát, hogy másoknak is hírt adjon Isten csodatételeiről. Vannak, akik a nyitott ajtóba állított székre helyezik, a mezúzával szemben, hogy a házat körülvehesse a parancsolatok szelleme.
Vannak, akik gyertyát gyújtanak a menórában. Mások olívaolajba helyezett kanócot gyújtanak meg, mert a Templomban olívaolajjal törént a csoda.
 
Menóránk vízszintesen és egyenesen álljon, s a nyolc gyertgya helye egyenlő távolságra legyen egymástól! Egyik gyertya se legyen magasabb a másiknál! Külön helye legyen a "sámmás" nevű gyertyának! Ezt ne állítsuk a többivel egy sorba vagy egy szintre!
 
Az első lángot a menóra jobb szélén gyújtjuk meg. A második estén balról teszünk hozzá egy gyertyát az elsőhöz, és minden este balra növeljük a gyertyák számát. A gyújtást azonban mindig az újonnan elhelyezett gyertyánál kezdjük, a bal oldalon, és mindig balról jobbra haladunk a gyertyák meggyújtásával.
 
A család minden tagja legyen ott a chánukái lángok meggyújtásánál. Minden fiúgyermeknek legyen saját menórája.
 
A fények meggyújtásához használjunk külön gyertyát, amelyet sámmásnak ("szolgagyertyának") nevezünk. A "sámmásra" azért van szükség, mert tilos egyik gyertyát a másikról meggyújtani. _gy kell gyújtani: először meggyújtjuk a sámmást, s ezt kézben tartva mondjuk az áldásokat.
 
A menóra fényének meggyújtása után elmondjuk vagy elénekeljük a Hánérót hállálú... kezdetű imát.
 
A gyertyáknak minden este napszállta után harminc percig égniük kell. Például ha az első estén budapesti idő szerint 15.55-kor gyújtottuk meg őket, akkor 16.25-ig kell tartania fényüknek.
 
Chánuká negyedik estéje december 14-én, pénteken lesz. A menóra lángját feltétlenül a szombati gyertyák meggyújtása, 15.45 előtt gyújtsuk meg!
 
A szombat bejövetele után tilos a menórában lángot gyújtani!
 
Chánuká ötödik estéje december 15-én, szombaton lesz. Ne készítsük elő a menórát   és ne gyújtsuk meg a Chánuká-gyertyákat  , csak a szombat kimenetele (budapesti idő szerint 16.45) és a hávdálá szertartása után!
 
Mialatt a gyertyák égnek, ne végezzünk semmiféle munkát! Ez az idő arra való, hogy szemléljük a gyertyákat, és "hallgassuk, mit mesélnek".
 
A gyerekek pénzt kapnak a Tórá-tanulás jutalmául. A mákkábeusok idején a tanulás tilos volt, ezért titokban művelték.
 
Chánuká ideje különösen jó alkalom a jótékonyság gyakorlására. Ezzel fejezhetjük ki köszönetünket az Örökkévalónak mindazért, amit tőle kapunk. A chánukágelt jól jön egy kis soron kívüli adakozáshoz.
A menóra fényének áldásai

A MENÓRA FÉNYÉNEK ÁLDÁSAI
A fények meggyújtása előtti áldások
1.Áldott légy Te, Örökkévaló Urunk, a Világ Királya, ki megszentelt minket parancsolatokkal, s meghagyta, hogy gyújtsunk Chánukára gyertyát.
2. Áldott légy Te, Örökkévaló Urunk, a Világ Királya: csodákat műveltél atyáink idején, az akkori idők ezen napjaiban.
Az itt következő áldást csak az első estén mondjuk (vagy amelyik napon először gyújtunk Chánuká-gyertyát).
3. Áldott légy Te, Örökkévaló Urunk, a Világ Királya, ki életben tartott s megőrzött bennünket, s engedte megérni mostani időnket.
A FÉNYEK MEGGYÚJTÁSA UTÁN EZT MONDJUK
Meggyújtjuk ezeket a gyertyákat, hogy felidézzük Általad való megmenekülésünket és a csodákat, amelyeket ősatyáinkkal cselekedtél az ő idejükben ezeken a napokon, szent főpapjaid által. Chánuká nyolc napjának szent fényei ezek, amelyekkel nem szabad világítanunk, csak néznünk szabad őket, hogy hálát adjunk Neked, és magasztaljuk nagy Nevedet csodatételeidért és Általad való megmenekülésünkért. vissza


2009. December 14. - 09:25:44
Válasz #22

Kamilla

  • Vendég
Pár gondolat a Chánuka ünnephez:

   I.e. 198-ban majdnem 200 éves uralkodás után a Ptolemaidák kiszorultak Júdából. és a Szelukida dinasztia, az "északi király" uralma alá került a zsidóság, ahol nem sokkal később a hellénizmus egy megszállotja, IV. Antiokhosz került a trónra, aki az "Epipanész" = "megjelent isten" néven szólíttata magát, mivel meg volt győződve arról, hogy ő Zeusz görög főisten megtestesülése. Mindent elkövetett annak érdekében, hogy a a hellénizmust immár erőszakkal is rákényszerítse a zsidóságra, és ebben jó partnerre talált szélsőségesen gögörbarát zsidókban, főleg Jászonban, aki a Cádóktől (Dávid idejében volt főpap) származó III. Oniász főpap testvére volt.
  Jászon megígérte, Antiokhosz Epeppánésznek, hogy nagy összegeket fog kincstárába befizetni, és bevezeti Jeruzsáelemben a görög szokásokat, ha megteszi őt főpapnak testvére helyett. Ez meg is történt, és Jászon azonnal épített egy tornacsarnokot a Templom mellett (ahol meztelenül folyt a sportolás - gondolható, hogy ez zsidó szemmel nézve mekkora botrány volt!). Állítólag a papok sokszor még a templomi szolgálatot is abbahagyták a verseny kedvééért!
  A helyzet egyre élesebbé vált a hellénisták és a törvényhűek között, de a legrosszabb még ezután következett! 
                                        (folyt. köv.)

2009. December 14. - 09:38:30
Válasz #23

Kamilla

  • Vendég
  A NAGY NYOMORÚSÁG ELŐKÉPE A ZSIDÓSÁG TÖRTÉNELMÉBEN
              ANTIOKHOSZ RÉMURALMA


  Antiokhosz egy alkalommal megszégyenítő kudarcot szenvedett a "déli király" ellen folytatott hadjáratában, ahonnan a már emelkedőben lévő római birodalom követe visszatérésre kényszerítette. Dühöngve tért haza, és útközben Jeruzsálemben mérgét a zsidókon töltötte ki:
   Lerombolta a városfalaktat és sok zsidót eladott rabszolgának. A Templomot kirabolta és az olumposzi Zeusz tiszteletére alakíttatta át i.e. 168.dec.15-én az égőáldozati oltáron felállította Zeusz szobrát, amely az ő arcvonásait viselte, majd 10 nappal később egy disznót áldozott a tiszteletére.
  A Törvény tanulmányozását és birtoklását halálbüntetés terhe mellett megtiltották és hasonlóképpen betiltották a körülmetélést és a szombat megtartását.
  Az országban mindenfelé pogány szobrokat és oltárokat emeltek, és kötelezték a népet az áldozatokon való részvételre!


  Dániel könyvében ezek az események még a többinél is részletesebben ki vannak jelentve: 8:9-26; 11:29-39;
  Ennek az az oka, hogy ezek az események szellemi szempontból nagyon fontosak a zsidóság jövője számára:
   ez az idó ugyanis az utolsó napok Dániel, Jézus és az apostoli írások: Dán 12:1; Mt 24:15-22; Mk 13:14-20; Lk 21:20-26; 2Thess 2:1-12; - által is előre kijelentett Nagy Nyomorúságnak, Antiokhosz Epipanész pedig az Antikrisztus személyének az eddigi zsidó történelemben a legerőteljesebb előképei voltak.

  Ezzel a hellénizmus eljutott a legszélsőségesebb pontjára. A helyzet tarthatatlan volt.

                                              (folyt.köv.)

2009. December 14. - 09:58:14
Válasz #24

Kamilla

  • Vendég

  A MAKKABEUSI HÁBORÚK

  Egy idős pap, Mattitjáhú, amikor falujában is felszólították a lkaosságot egy bálvány imádására, az elsőként engedelmeskedő zsidót, majd a király megbízottját is megölte, az oltárt lerombolta, és családjával a sivatagba menekült. Sokan csatlakoztak hozzájuk, többek között e chászidok közül is, és országos ellenállás bontakozott ki.

  Mattitjáhú halála után a felkelés vezetését fia, Júda vette át, aki a "Makkabeus" = (makkává = "pöröly, kalapács" szóból) névvel tiszteltek meg hadvezéri tehetsége miatt. Júda valóban csodával határos módon a zsoldosokkal is megerősített szelukida hadsereget kétszer is megverte, és felszabadította Jeruzsálemet i.e. 165. dec. 15-én! (3 év múlva, ugyanaznap, mikor megszentségtelenítették!) :
  megtisztították a Templomot, új oltárt emeltek, és elindították a templomi szolgálatot. Ezt az eseményt ünnepli mind a mai napig a zsidó nép ( Chanukka = ("chanúkka" = "felavatás") ünnepén, amelyet az Újszövetség a "templomszentelés ünnepének" nevez - amelyen Jézus is részt vett Jeruzsálemben: Jn 10:22; -

  A "pusztító utálatosság" tehát pontosan 3 évig állt.
Más számítások szerint i.e. 167. dec. 6-tól 163 januárig = "kétezer háromszáz estéig ésreggelig" szünetelt a minennapi reggeli és esti áldozat = 1150 napig, Dániel próféciájának megfelelően Dán 8:13-14; tehát nem azonos a nagy nyomorúság 1260 v. 1290 napjával. Ebből is tudható, hogy a dánieli prófécia még nem teljesedett be - Mt 24:15-16;

   Jóllehet Antiokhosz Epipanész nemsokára meghalt, a háború a szíriai királysággal még évekig elhúzódott, s ennek során Júda, a "makkabáj" is elesett. Fivérei, Jonatán, majd Simon vették át a vezetést, míg végül i.e. 143-142-ben a kis zsidó állam kivívta teljes függetlenségét.
  Ekkor a júdaiak a szabadság kivívásáért Simont főpappá nevezték ki. Ezzel ismét új fejezet kezdődött Júda történelmében.


  szeretettel: Kamilla   sm0





2009. December 14. - 10:29:21
Válasz #25

Nem elérhető Ircsi

  • Hős tag
  • *****
  • Hozzászólások: 7899
  • Ország: hu
  • Nem: Nő
  • Utoljára itt járt:2018. Április 01. - 08:52:20
  • Testvérnő
  • Regisztrált: 15/08/2009
      • Békesség blog és fórum
Kedves Kamilla köszönöm írásod,épülésemre volt.

Isten áldja meg szólgálatod.

Szeretettel  és köszönettel  Ircsi   vr1  qa15
Ján.14.6
Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.

2009. December 17. - 17:08:38
Válasz #26

Nem elérhető nekoda

  • ifjú tag
  • **
  • Hozzászólások: 132
  • Ország: hu
  • Nem: Férfi
  • Utoljára itt járt:2015. Március 12. - 11:32:18
  • Regisztrált: 02/10/2009
A tradiciókról az egyházban, nem minden tradició istentelen, van ami közelebb visz az Örökkévalóhoz és van ami rossz alapokon nyugszik és egy hamis valláson ez talán nem igazán építő e könyv részlete lehet kicsit keménynek tünik de ez a valóság

részlet    Joachim Langhammer könyvéből:

„Amit a pogányok áldoznak, azt az ördögnek áldozzák…”(1Kor.10,20)
„takarítsátok ki a régi kovászt” (1Kor.5,7)
A pogány bálványimádás egyik formája az aserák tisztelete volt. A bibliában több mint negyvenszer olvasunk az aserákkal, aserimekkel, aserotokkal vagy astarotokkal űzött bálványimádásról. Az asera görög neve Asztarte, ami az antik népeknél miramisz, Izisz, Kybele, Freya vagy más istennőket. Az „Asztarte” germán megfelelője Ostara, a tavasz istennője, akinek nevéből a német „Ostern” (húsvét) szó származik.
Aserának szentelték a „szent” oszlopot. Ezért olvassuk az 5Mózes 16,21-ben : „ne ültess semmiféle szent fát Istenednek, az Úrnak oltára mellé….ne állíts szent oszlopot sem”, vagy a 2Krónika 31,1-ben: „….szent oszlop nélkül, efód és házibálvány nélkül ….” A szent oszlopokat az indiánok totemoszlopoknak nevezik.
Az „asera” szó azt is jelenti : „szerencséthozó”, de a szó gyökerében benne van ez a jelentés is : felemelt. A felállított faoszlopok előtt imádták a pogányok az istenek ősnemzőjét. Az aserák vagy szemiramiszok faoszloppá változtak, és ezáltal született Nimród, vagy Baál, vagy Ozirisz. Az egyiptomiak a pálmafában a Baál-istent imádták, akit Baál-Tamárnak, azaz a pálma urának neveztek. A rómaiakpedig Baál-Beritet, a „szövetség istenét” imádták a felállított oszlopokban.
A germánok a fa- és oszlopimádatot mág Babilonból hozták magukkal, és december 24. és január 6.-a között fenyőfát állítottak ajtajuk elé. December 25-ét „Yul-ünnep”-nek nevezték, mert a kisgyermekek káldeus neve „Yul”.
……Ezért a germánok a december 25. és január 6.-a közötti időszakot „megszentelt éjszakák”-nak nevezték. Ezeket az éjszakákat különösen is az isteneknek szentelték, mert akkor várták valamelyik istenfiú születését. Az istenek számára állították tehát a fenyőfát az ajtajuk elé. Ezt a 12 éjszakát „szent éjjszakáknak „ (németül: Weihe Nächte) nevezték, innen származik a „szentséges éj”( németül: Weihnachten, magyarul karácsony) szó.
……………..” A névleges kereszténység Wotanból, a germánok főistenéből nagyszakálú Télapót csinált. A hosszú szakál jelképezi az öreg Wotan férfiúi méltóságát és hatalmát. Ma is láthatók az árúházak kirakataiban minden év decemberében a Wotan-télapó emberfigurák millió vattaangyalkáikkal együtt. A népszerű karácsonyi énekek „Jézuskája”, aki  állítólag minden évben ezen a napon visszajön a földre, nem más, mint az óbabilonban-gármán istenképzet a jó szellemkről és az istenfiakról,akik a „ szent éjszakákon” visszatérnek a földre.( Wotan mögött az ördög áll, és „ a jó szellemek az angyalkák” nem mások, mint sötét démonok. Ezért történik az úgynevezett karácsonyi időben a legtöbb öngyílkosság, mert ezek a sötét hatalmak arra késztetik a megkínzott embereket, hogy vessenek véget az életüknek.)



2010. Március 29. - 08:47:39
Válasz #27

Nem elérhető Ircsi

  • Hős tag
  • *****
  • Hozzászólások: 7899
  • Ország: hu
  • Nem: Nő
  • Utoljára itt járt:2018. Április 01. - 08:52:20
  • Testvérnő
  • Regisztrált: 15/08/2009
      • Békesség blog és fórum
Ján. 12,12
Másnap a nagy sokaság, a mely az ünnepre jött vala, hallván, hogy Jézus Jeruzsálembe jő,

Ján. 12,13
Pálmaágakat vőn, és kiméne elébe, és kiált vala: Hozsánna: Áldott, a ki jő az Úrnak nevében, az Izráelnek ama királya!
 
Ján. 12,14
Találván pedig Jézus egy szamarat, felüle arra, a mint meg van írva:

Ján. 12,15
Ne félj Sionnak leánya: Ímé a te királyod jő, szamárnak vemhén ülve.


Sziasztok!

Tegnap volt virágvasárnap amikor aról emlékezünk meg,hogy Jézus bevonult Jeruzsálembe és a sokaság pálmaágakat,ruhákat terített le élébe..Hozsannával üdvözölték,dícsőítették a nagy Királyt,mert elötte megtapasztalták,hatalmát.A falvakat körbejárva gyógyította,szabadította az embereket.
Hittek Benne,hogy Ő a Messiás.Az eljövendő,akiról már Zakariás is prófétált.
Zak. 9,9
Örülj nagyon, Sionnak leánya, örvendezz, Jeruzsálem leánya! Ímé, jön néked a te királyod; igaz és szabadító ő; szegény és szamárháton ülő, azaz nőstényszamárnak vemhén.

Beteljesedett a prófécia,szamárháton jött a Megválltó.
Tegnap egy nagyon elferdített és kiforgatott magyarázatot hallottam róla, a hírekben.
Az egyik egyház szerint ezek a teregetők gyermekek voltak,és ezt a napot az ifjuság napjának hívta.
Nagyon kell figyelnünk a SZ.SZ. vezetésére az igének megértéséhez,mert csunyán kiforgatótt és sokaksat becsapó magyarázatok születhetnek,ami nem kedves az Úr elött,söt utálatos.
Ez a nap nem az ifjuság napja  és nem a gyerekeké,hanem a Hatalmas,Dícső, Megváltónké. ms7

Szeretettel Ircsi
Ján.14.6
Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.

2011. Április 18. - 09:15:30
Válasz #28

Kamilla

  • Vendég
 A teremtésmítoszoktól a feltámadásig

A húsvéti tojás története


"Kedves madár, búvárkacsa, / röpköd erre, repdes arra. / Vízanya térdét megtalálja / kinn a tenger kék vizében; / zsenge zsombéknak gyanítja, / füves földhalomnak véli. / Röpköd erre, röpköd arra, / térdkalácson megtelepszik. / Rak reá fészket magának, / színarany tojását tojja, / hat tojása színaranyból, / hetedik tojása vasból" - szól nyelvrokonaink népi őskölteményének, a Kalevalának teremtésmítosza.
De szerte a világon a tojás az élet kezdetét és a világmindenséget jelképezi.
Egy kínai hagyomány úgy írja le az eget és a földet, mint tojáshéjat és sárgáját, egy indiai mítosz szerint pedig egy hattyú keltette ki a kozmikus tojást, amelyből a világ létrejött.

Nem véletlen, hogy a tojás vált az élet, a teremtés szimbólumává.
Ez az egyik legtökéletesebb forma, amelyet a természetben találhatunk, és egyben magában rejti a születés, az élettelenből élővé válás titkát.

A tojás díszítése és ajándékozása ősibb a keresztény húsvét ünneplésénél, de még a zsidó peszah ünnepénél is.
Hazánkban avar kori sírban is találtak festett, karcolt díszítésű tojást, de már az ősi Egyiptomban tettek ilyet a sírokba.

A kereszténység elterjedésével ez az ősi életszimbólum könnyen hozzákapcsolódott a feltámadás ünnepéhez.
A húsvéti tojás egyházi áldásban részesítéséről a IV. századtól van tudomásunk, díszítéséről pedig a XIII. századtól maradtak fenn írásos emlékeink.

Az ősi hagyományokon túl még egy ok erősítette a tojás húsvéti szimbólummá válását.
Régen a tojás is böjti tilalom alatt állt, így az ünnepre sok összegyűlt, amelyeket aztán nagy mennyiségben fogyasztottak, ajándékoztak az emberek.
A középkorban a templomban állított szent sírba is tettek tojásokat - ez a közelmúltig élő szokás volt a bukovinai székelyeknél.
Ezen túl a jobbágyoknak tojásadási kötelezettségük volt húsvétkor.

A mítoszok lassan átformálódtak keresztény legendákká: Krisztus úgy törte fel a sziklasírt, mint a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját.
A festéshez használt legnépszerűbb szín, a piros pedig Krisztus kiömlött vérét jelképezi.

A minták és színek kultikus, szakrális és népi szimbólumrendszere az ősidők óta nyomon követhető és változik ma is.
A nyugati területeken a tojást általában egyszínűre festik, Közép- és Kelet-Európában maradt meg a mintás díszítés élő népszokásként.


Régebben a minták és jelentésük ismerői a festéssel foglalkozó asszonyok voltak. A két, négy vagy nyolc részre osztott tojásra leggyakrabban geometriai, virág vagy stilizált, egyszerűsített ábrákat festettek, amelyek egyes elemei az ókori kultúrák szimbólumaiból és a Közel-Keleten ma is használt mágikus jelekből fejlődtek, másrészt a reneszánsz eredetű hímzés- és kerámia-ornamentikából.
A különböző technikák - levélrátét, viaszolás, batikolás, karcolás, patkolás - más-más minták létrehozására ad lehetőséget, de mindegyik szerencsét, egészséget, hosszú életet ígér a tojás tulajdonosának.

A különböző tojásgyűjtő népszokások másik célja pedig az volt, hogy a fiúk, legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz.
A tojáskoccintás, -labdázás, -görgetés sokfelé ma is élő húsvéti játék Kecskeméttől Washingtonig.
Aki a tojást épen meg tudja őrizni, annak szerencséje lesz abban az esztendőben.

Kácser Anikó

 Csakhogy lássuk, mi is történik húsvét címszó alatt.... s18

2011. Április 18. - 09:20:55
Válasz #29

Kamilla

  • Vendég
Húsvétolás - locsolkodás

A hosszú böjtölés után Húsvéttal beköszönt a bőség ideje.
Az első igazi tavaszi ünnep a vigasságé, a kereszténységben Jézus feltámadását ünneplik ekkor.
A húsvéti locsolkodás pedig termékenységi üzenettel is rendelkezik.


Ezen a napon kiemelkedően fontos szerephez jut a víz.
Nem csak buborékos vagy illatos formájában, hanem főként mennyiségében, melyből a lányok minél kevesebbet kívánnak kapni, míg a férfiak ellenkezőleg: minél többet szeretnének öntözni belőle. Faluhelyen azzal szokás a legényeknek megöntözni a lányokat, mint a virágokat, hogy el ne hervadjanak, legyenek nagyon termékenyek. A locsolás főként Magyarországon ismert, szlovák nyelvterületen vesszőzni szokás ezen a napon, ami egyenértékű a locsolással.

A néphit szerint mindegyik termékenység varázsló erővel rendelkezik. Faluhelyen volt elterjedt szokás, hogy a legények húsvét hétfőn a lányokat a kúthoz, vagy a vályúhoz vonszolták, és vödörrel öntötték le őket. A városokban már némileg finomabb szokások uralkodtak, ott a férfiak kölnivizet vagy szódavizet használtak, és locsolóverseket mondtak, mikért cserébe hímes tojást, aprósüteményt, italt kaptak a megöntözött lányoktól, asszonyoktól.


A tojásnak is nagy múltú szerep jutott erre a napra. Európában ez számít a legelterjedtebb húsvéti szimbólumnak, és a tavaszvárás mellett vallási alapja is létezik.
A tojás egyrészt az élet kezdetét, a termékenységet szimbolizálja.
Másfelől pedig a keresztény szimbolikában találkozunk vele, Jézus feltámadásának jelképeként.
Ugyanis amikor Krisztus a keresztfán függött, egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg a keresztfa alatt imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A mondai magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, nemcsak az életet, hanem a szerelmet is jelképezi, és éppen ezért a piros tojás szerelmi ajándék, és szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor.   (sulinet)

        s46     s47

 



SimplePortal 2.3.3 © 2008-2010, SimplePortal | Fordítás: SMF-Portal.hu