Szerző Téma: Izrael állam története  (Megtekintve 6577 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

2011. Május 07. - 18:58:14

Kamilla

  • Vendég

 TERÜLET:
Kánaán földje az a föld, amelyet Ábrahámnak ígért a Teremtő.
Az ott élő népeket a bűneik miatt elűzésre ítélte.
A honfoglalás után Izrael földje lett.
Az izraeli királyság hamarosan 2 királyságra vált szét: az É-i izraeli királyságra (Szamáriát képezték) és a D-i júdeai királyságra.
A rómaiak idejében egységesen Júdeának hívták ezt a területet.
Bar Kochba után (135-ben a felkelés) bosszúból elnevezték Palesztínának. Filiszteusokról, Filiszteáról kapta nevét. 
Élia Kapitolina lett Jeruzsálemből.
Cél volt a nép szétválasztása a földjétől és a név megváltoztatása.
7. sz-ban arab földterület lett.
Soha nem volt önálló területi egységként kezelve: Szíriához, majd a török birodalomhoz tartozott.
Önálló státusza utána már nem volt.
Palesztín nép vitatott, hogy létezett-e.
Filiszteusoknak tartják magukat, de kérdéses, hogy ők fennmaradtak-e.
Nem is zárható ki viszont.
Gáza idejéről származnak, de hosszú időre eltűntek a történelemben.
Tehát nem egyértelmű a dolog. 
Saját nyelvvel, saját kultúrával nem rendelkeznek, ahogy a jordániaiak sem.
Arab nyelvet beszélnek.
Ezért valószínű, hogy ez a származási vonal csak politikai kreálmány.
A palesztín identitás a 67-es háború után kezdődött el, és azt szolgálta, hogy önrendelkezési alapon szerezzék vissza a területeket.
Hirtelen, egy vesztett háború után keletkezett a palesztín identitás, előtte nem létezett.

HÁTTÉRISMERTETÉS:
Európában a teológiai gyökerekből és az idegenek felé való gyanakvásból eredően az antiszemita hagyományok léteznek.
A középkor folyamán rendszeresen érték a különböző országokban a zsidóságot kirekesztő rendelkezések: vagyonszerzési, foglalkozások választására vonatkozó, vagyonelkobzás, ruházkodásbeli különbözőség…..
Felvállalták a zsidók, hogy ők zsidók, még a megkülönböztetés ellenére is.
Nyilván néhányan asszimilálódtak.
Amikor megjelent a szabadság, a testvériség, az egyenlőség elve, akkor a zsidóság nagy része ehhez nagy várakozást fűzött.
A szabadságot, a megkülönböztetés megszűnését várták tőle.
A zsidóságot ezért (ma is!) érdeklik azok a nagy tervek (ezért nemzetelleneseknek, felforgatóknak tekintik őket sokan, főleg a szélső jobb), amelyek lehetővé teszik a családok, s a magánszemélyek részére az emberhez méltó életet.
Alfred Dreyfus vezérkari tiszt volt, asszimilálódott zsidó (nála nagyobb asszimilációt lehetetlen bemutatni), a tehetségét a befogadó nemzet érdekében használta, mégis 1894-ben életfogytiglan ítélték, 1899-ben 10 évre csökkentették, majd 1906-ban semmisnek ítélték az elítélését, s rehabilitálták.
A német hadsereg valamilyen adatokat megkapott, ennek átadásával megvádolták Dreyfus-t, mert gondolták, hogy nem hűséges az országához, hiszen zsidó. Kiderült azután, hogy egy Eszterházy volt a kém.
Ekkor, mivel Elzász-Lotharingiát elfoglalták a németek, ezért nagy bűnnek számított német kémnek lenni.
Sokak számára ezért sokkoló volt, hogy Ny-európai országban ilyen történhet.

1896-ban Herzl Tivadar (1860-1904.) megírta a Zsidó állam című művét, amelyben egyértelműen nemzeti megoldást javasolt a „zsidó kérdés”-re az asszimiláció helyett, saját országot kell létrehozni, Európán kívül van.
Alt Neuland (Ős Újország 1902.) –ban egyértelműen kimondta e területnek a nevét: Palesztína.
Ez utóbbi könyve prófétikus látomás: leírja, hogy otthon vannak és hogyan élnek.
Benne van a föld közös tulajdonának gondolata (kibuc), benne van a 7 órás munkanap javaslata, intézményesítené a jublieumi évet, általános választójogot tart célravezetőnek, a nőknek is választójogot gondolt, 2 éves általános közszolgálati kötelezettséget (nem katonai!), a zsidó alapviszonyt a jogegyenlőség alapján képzeli el, ahol az arabok egyenjogú tagjai a hazának, akiknek meg kell adni, hogy megőrizzék a kulturális vonásaikat.
 Herzl egyenjogúságban gondolkodott, partneri viszonyban, nem gyarmatosításban.

Nachman Krochmal (1800-as évek) nem is volt kortársa Herzl Tivadarnak, maga is ezen az állásponton volt. A cionista gondolkodás tehát már előbb is megjelent.

Mozes Hess (1812-1875-ig élt) könyve: Az utolsó nemzeti probléma. Palesztínában alapítandó szocialista zsidó állam révén látta a megoldást.

Heinrich Graetz: A júdaizmus több, mint vallás, az ő  júdaista szentháromsága: törvény, nép és erec (föld).

Max Nordeau (1849-1923.)

Herzl Tivadar volt az a személy, akinek meghallották a hangját, elég „pofátlan” újságíró volt ahhoz, hogy ezt meg tudja oldani.
Felismerte a tömegmédiának politikaformáló erejét.
Éles tollal és éles ésszel tudta felhívni a figyelmet a problémára és annak lehetséges megoldására.

1882-ben, jóval a Dreyfus-per előtt megszületett a Bilou-kiáltvány. Konstantinápolyban adták ki egyetemisták, értelmiségiek.
A száműzetésben élőknek: Ha én nem segítek magamon, ki fog rajtam segíteni. Ez volt a mottója. Alszol-e népünk? Bizony, aludtál, és az asszimiláció csalfa álmáról álmodtál. Hillél tanítása alapján jött létre ez a társaság és írták a kiáltványt, nemzeti célok elérésére érdekében.
Jeruzsálemben volt a székhelyük, várták az adományokat, s otthont akartak teremteni a régi földjükön.
A török császárnál el akarták érni, hogy akár egy nagyobb birodalom önálló kis részeként jöhessen létre ez az állam.
Belügy és a közigazgatás saját kezükben legyen, a többi közös.
Hovevé Cion (Sion szerelmesei) Katovicében alakult meg (orosz hódoltság területén alakult meg) 1894(?)-ben.

 (órai jegyzet - folyt. köv.)   sm0

2011. Május 07. - 19:04:01
Válasz #1

Kamilla

  • Vendég

 Herzl Tivadar - 1897-ben Baselben került megrendezésre az I. cionista kongresszus.
Megszületett a Baseli deklaráció.
Rögzíti a cionizmus célját:
közjogilag elismert otthon létrehozása a zsidó nép számára Palesztinában.

Ennek érdekében az alábbi eszközöket alkalmazza a kongresszus:

1.) bátorítja, támogatja Palesztina benépesítését (zsidó mezőgazdasági munkások letelepítésével)

2.) szervezi és egységesíti a különböző országokban levő zsidó népet

3.) erősíti a zsidó nemzeti érzést és zsidó öntudatot

4.) politikai, lobbi tevékenységet szervez annak érdekében, hogy a különböző kormányokat megnyerje a cionizmus céljainak.

Elhatározták, hogy nem titokban kell beszivárogni, hanem nyíltan, hatalmi egyeztetésekkel, méltón kell visszavonulni.
Történelmi jogokon kell alapulnia a visszavonulásnak.
Ezután a kongresszus után Herzl azt írta, hogy megalapítottam a zsidó államot, ha ma ezt mondanám, nevetség tárgya lennék, de 5 vagy 50 év múlva ez már látható lesz.
Pont 50 év múlva, 1947-ben jött létre Izrael Állam.
A prófétát utólag lehet felismerni (még akkor is, hogyha bűnökben élő, világi ember volt Herzl.
Isten még a kövekből is tud fiakat támasztani. (Töltsön el ez bennünket Istenfélelemmel, s ne legyünk olaj nélküli szüzek!).

Herzl előre látta, hogy a zsidók túlképzettek, nem fognak Németországban munkát találni, s a munkásmozgalom ezért be fogja őket szippantani.

Sok zsidót sodort a marxizmus tévútjára a sok igazságtalanság: Zsidó származású volt Trockij Oroszországban, Kun Béla, Rákosi Mátyás is diaszpórában levő zsidó volt.
Nem írhatóak ki a diaszpóra történelméből.

A britek 1903-ban felajánlották Ugandát, mert az az ő fennhatóságuk alatt volt, s biztosították volna a saját közigazgatás lehetőségét a zsidóknak, hogy 1.000.000 zsidót tudjanak odavinni a progromok elől.
Herzl elfogadta volna ezt, mert meg akarta menteni a zsidókat. (Mózes is körúton vezette népét.)
Ebből látszik, hogy Herzl nem hívő ember.
295-en támogatták Ugandát, 175-en nem támogatták, 99-en tartózkodtak (nem támogatásnak számít).
Vagyis majdnem fele-fele arány volt.

1904-ben meghalt Herzl (ez  a halál vészesen összecseng Ariel Sharon kómában fekvésével.)
Ekkor Nordeau vette át a vezetést, s nem mentek a zsidók Ugandába.

1904-ben a cionista mozgalom élére brit úriember, Heim Weismann került.

1914-ben I. világháború, eddigre 90.000 zsidó volt Izrael földjén
(75.000 fő Oroszország területéről), 500.000 arab volt ekkor itt.

A törököket eddig a pontig nem érdekelte, hogy mi történik, de a háború alatt a török állampolgársággal nem rendelkező zsidók letelepítését megtiltották, Ben Guriont kiűzték, vagyis a törökök blokkolták a további bevándorlást, s Jeruzsálemet meg is tisztították.
A britek az arabokat is és a zsidókat is a törökök ellen akarták hangolni.
Az I. világháború során Anglia, Franciaország és Oroszország áll szemben a Habsburg-Magyar Monarchiával, Németországgal, Törökországgal.
Az arabok is csatlakozni akartak a brit tervhez, hiszen a törökök őket is elnyomták.
 
  (folyt.köv.)   sm0

2011. Május 07. - 19:11:22
Válasz #2

Kamilla

  • Vendég
1915. nyara-1916. tavasza Huszein és Mc. Mehon levelezése
(egységes iszlám arab kalifátust akar létrehozni).
A britekkel akar egyezkedni, hogy ez megvalósulhasson.

1916. júniusában arab felkelés Huszein fia, Fejszál (később Irak királya) vezetésével, brit segédlettel.
Lorenz segítségével a törökökkel szembeni ellenállás első lépése.
A franciák is igyekeznek egyeztetni

Syks (brit),  Picot (francia) titkos megállapodás – Nagy-Britannia, Franciaország, cári Oroszország között 1916. májusában megegyezés köttetett.
A 3 hatalom felosztja egymás között az oszmán fennhatóság alatt állt arab, zsidó, stb. területeket.
A palesztín terület senkinek a befolyási övébe nem kerülne, hanem közös fennhatóság alatt álló terület.
Anathólia, Szíria, Libanon francia befolyási övezet; Jordánia területét és Irak területét brit befolyási övezetbe sorolják. (Korábban Libanon kivételével mindent az araboknak ígértek oda a britek.).
Ez az arabok esztendeje.

A cionistáké pedig 1917.
Működött a cionista mozgalom.
A francia kormány támogatta a zsidókat: Cambot francia külügyiniszter írt 1917. jún. 4-én rokonszenv-nyilatkozatot tett.
Majd a Balfour-nyilatkozatot (brit külügyminiszter) 1917. november 2-án írta Lord Rotschildnak.
Ez utóbbi nyilatkozat azért maradt fenn ismertebbként, mert a terület brit fennhatóság alá került.
Jogi kötőerejük nincs, politikai nyilatkozatok.
Olyan európai államoktól, amelyek nemzetközileg előkelő helyen állnak.
Ezek az első támogató nyilatkozatok az Izrael Állam megalapításával kapcsolatosan.

Angolban „National Home”, vagyis nemzeti otthon, amely kifejezésben nyitva áll, hogy állami otthon vagy állam formájában létezhet-e.

Woodrow Wilson 14 pontban rögzítette az USA elképzeléseit, hogy hogyan kell rendezni az ügyeket az I. világháborút lezáróan.
Mind az arabok, mind a zsidók részére biztosítani kell a fejlődés lehetőségét. Wilson elnök nyilatkozata tartalmazza a kis népek önrendelkezési jogát is.

A 13. pont egy nemzetközi szervezet létrehozását tartalmazza: legyen joga a nemzetek feletti ellenőrzésre. Ez az ENSZ,amely a világbékére törekszik (nemzetek általános szövetsége).

Fejszál emír és a cionista vezető, Chaim Weissmann kapcsolatba lépett egymással a párizsi békekonferencia előtt közvetlenül, hogy a párizsi békekonferenciára egységben menjenek:
1.) önálló arab állam,
2.) zsidó nemzeti otthon.

1917. telén foglalták el az angolok Jeruzsálemet, a tábornok leszállt a lováról, gyalog ment be a városba, mert azt állította, hogy „ide csak a Messiás jöhet be lovon”.

1919. párizsi békekonferencia.
A zsidók térképpel mentek oda, melyen megmutatták, hogy mekkora területet kérnek.
Nagyjábóal azonos a mai Izrael határával, a Jordán folyó K-i oldalán 20 km-es biztonsági sávot szerettek volna még (ez nincs meg).
Wilson álma létrejött: (ENSZ elődje, amely a II. világháborút követően jött létre), a Világszövetség.
A Világszövetség megalapításakor létrejött az „Egyezség Okmány”, ennek egyik cikkelye: a török birodalom alól felszabadított területeket „kezelésbe adják” különböző hatalmaknak.

 (folyt.köv.)    sm0

2011. Május 07. - 19:20:01
Válasz #3

Kamilla

  • Vendég
Területeket megbízási szerződéssel különböző országoknak kezelési területként átadják.
 Kormányzás, igazgatás meg van határozva, ezt be kell tartani, s a Népszövetségnek ezt jelenteni kell.
Célja: előbb-utóbb legyen képes ez a terület önálló életre.
Ezt a marxista-leninista szemlélet a gyarmatosítás új formájaként akarja bemutatni.

1920. áprilisa San Remo: a győztes hatalmak egymás között megállapodnak abban, hogyan alakul a mandátumrendszer.
A Syks-Picot egyezményből kilépve, Jordánia későbbi területe is és Izrael területe is brit terület lett.

Brit mandátum – Irak,
Francia mandátum – Szíria.

(Előtte Fejszált megválasztották királynak, de a franciák elűzték).
Innen kezdődik az arab-zsidó viszály elmélyülése.
Fejszál azt mondta, hogy nem fogadja el a Weissmannal kötött egyezményt, s nem támogatta a továbbiakban a zsidó kérdést.
Fejszálnak semmilyen terve nem teljesült. (A britek kárpótlásul Irakba helyezték királynak.)

Winston Churchill: Fehér Könyv, 1920. (gyarmatügyi nyilatkozat).
Úgy a zsidó, mint az arab problémákat felveti.
A britek nem akarták felszámolni az arab lakosságot, kultúrát, nem akarták Palesztína egész területét zsidó területnek nyilvánítani, ugyanakkor a zsidók számára is biztosítani akarták a területet, a feltételeket, a nemzetközi elfogadás garanciáját.

1922. július 24. Britek és a Népszövetség között létrejött a palesztínai mandátumszerződés.
Ez már nemzetközi jogerővel bíró dokumentum.

A preambulum tartalmazza a célokat, s ha jogviták vannak, mindig a preambulumot nézik meg, hogy ennek megfelel-e a mögötte levő szerződés.

A mandátum elismeri a zsidók történelmi jogát azon a földön, valamint elismerést nyert a zsidó nemzeti otthon visszaállításának alapelve.
A terület nyelve az arab, az angol és a héber.
Zsidó életvitelre alkalmassá kell tenni ezt a területet.

Szeptemberben már a mandátum megosztására vonatkozó rendelkezését előterjesztette a Népszövetség.
Egy részt kivontak a nemzeti otthon megtermtésének kötelezettsége alól, ez Transzjordánia (Jordánon túl).
Vezetője ennek a területnek (noha brit mandátum) a mekkai serifnek másik fia: Abdullah.
Az ő leszármazottai ma is a jordán uralkodók.

Innentől rendszeresek az arab-zsidó feszültségek.
1929-ben volt egy jelentős arab felkelés: Jeruzsálemben kezdődött, Hebronba is átterjedt.
Hebronban kegyetlen vérengzés történt, 59 hebroni zsidót mészároltak le az arabok, a túlélőket pedig  biztonsági okokból evakuálták.
1967-ig nem volt Hebronban zsidó lakó.
Jeruzsálem mellett szellemi szempontból Hebron az egyik legjelentősebb város. (Pátriárkák sírhelye, Dávid koronázásának színhelye.)

Hacs Ami Huszeini – gazdag földbirtokos család Palesztínában.
A Templom hegyen álló Szikla dóm az ő fennhatóságuk alá tartozik.
Létrejött a palesztínai araboknak tanácsa, ennek is az elnöke ez a Huszeini volt. A korabeli Jasszer Arafat ő volt, kiegészítve vallási jelentőséggel.
Döntő befolyással volt arra, hogy mit csinálnak az arabok.
Meg akarta tisztítani a zsidóktól Palesztínát.
A náci Németországba menekült el, Boszniába muzulmánokat toborzott az SS-be, Hitlerrel találkozott…

  (folyt.köv.)   sm0

2011. Május 07. - 19:58:42
Válasz #4

Kamilla

  • Vendég
1933. januárjában Hitler kancellár lett, ezzel a nácizmus politikai hatalomra tett szert.
Minden addiginál több zsidó vándorolt ezért Palesztínába.

1936-ban pedig egy még nagyobb arab felkelés történt, s az ott lakó arabokat fűtöttek is, hogy munka nélkül fognak maradni, eladósodnak a saját otthonaikban.
Az arabok a briteket is elkezdték támadni, ezért a britek válaszcsapást mértek rájuk.
Peel-bizottság 1937. júliusában: palesztín mandátum felosztására tett javaslatot: Egy zsidó és egy arab állam létrehozását javasolja.
Lakosságcserét is előírt, hogy minél tisztább legyen egy ország.

„Több ez, mint álom, ez már egyenesen konszolidáció”- mondta Ben Gurion.
Két terv volt, arab terület lett volna Jeruzsálem, Hebron és környéke, a második szerint még a tengerpart is Gáza környékén, Izrael területe lett volna az Északi rész, a Negev.

1936-ban a Népszövetség semmit nem tett, ezért Hitler látta, hogy itt csak erővel lehet valamit elérni. Ebben az évben sok minden történt. Ha valamikor fontos volt a zsidó bevándorlás, akkor az ez az időszak.

1939. tavaszán egyeztetést kezdenek, de nem vezet sehová.
1939. májusa: MacDonald-féle Fehér Könyv: Korlátozza a zsidó bevándorlást Palesztínába, 75.000 zsidó vándorolhat be.
(Fontos tudni, hogy nemcsak zsidó bevándorlás történik, hanem arabok is elkezdtek bevándorolni, az ő számuk viszont nem volt korlátozva. Tetszett nekik a jobb egészségügyi körülmény, a mocsarak lecsapolása…).
5 év múlva lehet majd újra bevándorolni, arab jóváhagyással.
A földvásárlást is korlátozták.
Előirányozta a Fehér Könyv, hogy 10 éven belül Palesztínának egyetlen független állammá kell válnia: zsidó-arab közös kormányzással.
Egyértelműen ki volt szolgáltatva a zsidó bevándorlók helyzete, hiszen az arabok gyorsan többségi fölényben kerültek.

Itt már nincs szó zsidó nemzeti otthon megteremtéséről.

Az arabok nem fogadták el a Fehér Könyvet, azonnali függetlenséget, azonnali palesztín államot akartak, az összes zsidó bevándorlást le akarták állítani.

1939. szeptember 1-jén kitört a II. világháború: Lengyelországot felosztották a kommunisták és a fasiszták egymás között.
Ekkor vonultak be a németek arra a területre, ami nekik jutott.
Kijelentették, hogy a zsidók úgy fognak harcolni a nácik ellen, mintha nem lenne Fehér Könyv.

1940. júliusában látott napvilágot a 3. Birodalom külügyminisztériumának előterjesztésében a Madagaszkár-terv.
Madagaszkárba akarták kitelepíteni a zsidókat.
Anyagi feltételeit a zsidó vagyonok lefoglalásával kell biztosítani. Madagaszkárban aztán maguk igazgathatják a saját területüket.
Egy nagy gettót akartak létrehozni.
Madagaszkárt mandátumnak akarták: az oda kerülő zsidóknak nincs szükségük német állampolgárságra, az európai állampolgárságokat is elvesztik, Madagaszkár Mandátum polgárai lesznek.
Ez az intézkedés alkalmas arra, hogy  megakadályozza, hogy „vatikáni állam” jöjjön létre Palesztínában.
Ez egy fajvédő terv volt.
Nem fizikai megsemmisítést tűztek ki (talán ez az egyetlen jó oldala), ez volt az „Endlösung”, a fizikai likvidálás.
Nem biztos, hogy sokan túlélték volna: tengeren kellett volna oda eljutni, ahol nem biztosított volna senki védelmet, az adott terület klímáját sem biztos, hogy ez a nép, amely máshol élt eddig, túlélte volna.
Szépséghibája, hogy francia terület volt Madagaszkár.
Jeremiás 16,16.
Derek Prince állítása szerint a halászok voltak a cionisták, a vadászok utána a nácik.
A mufti nyilatkozatot, állásfoglalást akart a Führertől, hogy támogatja az arab érdekeket. Ezt az arabok reménykedve, türelmesen várják.
Hitler ekkor nem akart nyilvános nyilatkozatot tenni, de azt mondta, hogyha eljön az ideje, megteszi.
El Alameinnél sikerült a briteknek megállítaniuk Rommelt, aki Jeruzsálemig ment volna.
Montgomeryt küldte oda az Úr, hogy megállítsa (Derek ekkor imádkozott, böjtölt, hogy így alakuljon).

A II. világháború után rengeteg zsidó akart Palesztínába menni. Pl. Ciprus szigetén szöges drótok mögé telepítik őket.

Nagy-Britannia az 1930-as évekig pozitív szerepet játszott, utána lerombolta ezt az eredményt.
Amikor rájöttek, hogy az olaj a jövőben milyen fontos szerepet fog játszani, anyagi, gazdasági okok miatt elkezdett az arabokkal egyezkedni.
A továbbiakban nem tartották magukat a korábbi egyezményhez.
Világi szemmel megmagyarázhatatlan, hogy egy győztes birodalom hogyan tud szétesni gazdaságilag, politikailag.
Derek magyarázata: Isten megítélte őket.

A II. világháború végén létrejött a mai ENSZ, megszűnt a Világszövetség: nem tudta megakadályozni a válságokat, háborúkat.
A továbbiakban ENSZ tárgyalta meg Palesztína sorsát.
1947. februárjában tárgyalták, ezután küldtek ki egy különbizottságot, hogy mérje fel a helyzetet, s tegyen javaslatot.

Unescop (ENSZ Palesztína ügyében létrehozott 11 tagú bizottsága).
Feladata: javaslatot terjesszen az ENSZ elé: kisebbségi és többségi javaslatot. Többségi: külön arab és külön zsidó állam létrehozása. (Kanada, Csehszlovákia, Guatemala, Hollandia, Svédország, Uruguay).
Kisebbségi: szövetségi állam (Jugoszlávia…).

Jeruzsálem egyikben sem szerepel önálló területként.

1947. november 29. Közgyűlési határozat elfogadásának, közgyűlési vitának napja, szavaztak a felosztási tervről:
Mellette: Ausztrália, Belgium, Bolívia, Brazília, Fehér Oroszország (Beloruszia), Kanada, Kosztarika, Csehszlovákia, Dánia, Dominika, Equador, Franciaország, Guatemala, Haiti, Izland, Libéria, Luxemburg, Hollandia, Új-Zéland, Nikaragua, Norvégia, Panama, Paraguay, Peru, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Svédország, Usa, Szu, Uruguay, Venezuela, Dél-Afrika, Ukrajna

Ellene: Afganisztán, Kuba, Egyiptom, Görögország, India, Irán, Irak, Libanon, Pakisztán, Szaud-Arábia, Szíria, Törökország, Jemen.

Tartózkodott: Argentína, Chile, Kína, Kolumbia, El-Salvador, Etiópia, Honduras, Mexiko, Jugoszlávia, Nagy-Brittania

Magyarország nem szavazott, vesztes hatalomként, az ENSZ tagja sem volt.


  (folyt.köv.)   sm0

2011. Május 07. - 20:36:36
Válasz #5

Nem elérhető Lilla

  • Hős tag
  • *****
  • Hozzászólások: 3080
  • Ország: 00
  • Utoljára itt járt:2018. Április 25. - 21:17:28
  • Regisztrált: 27/12/2009
Pihenésképpen: Egy fotó a Genezáret-Tóról   ok21

[a csatolmányt egy admin törölte]
Az ő akarata szült minket az igazságnak ígéje által, hogy az ő teremtményeinek valami zsengéje legyünk.
Jak 1,18

2011. Május 07. - 20:38:40
Válasz #6

Kamilla

  • Vendég
Fontos tudni, hogy az ENSZ határozata nem kötelezettség, még nem jelenti azt, hogy úgy kell lennie, ahogy a határozat mondja, attól függ, hogy az emberek elfogadják-e. Az elfogadás teszi kötelezővé.

December 10. mindig az emberi (szabadság)jogok napja.
(Isten nagy rendező, ekkor jött Elie Wiesel Magyarországra! s37 )

1947. ENSZ bizottsága kisebbségi és többségi javaslat:
közös: brit mandátum megszüntetése,

kisebbségi: 1 db állam létrehozását indítványozta külön arab és külön zsidó autonóm területtel, közös kormányzással;

többségi javaslat: 2 állami megoldás, önálló zsidó és önálló palesztin terület, Jeruzsálem egyikhez sem tartozna, corpus separatum (különálló testként), nemzetközi igazgatás alá, ENSZ gyámsági tanácsa alá tartozóan élhetett volna ezen előterjesztés szerint.

1947. novemberében volt a közgyülés, november 29-én a többségi javaslatot szavazta meg a közgyűlés.
Transzjordániában minden zsidó betelepülést leállítottak.
Jeruzsálemet az arab állam Palesztína néven venné körül, Galilea egy része, Szamária az övé; Izrael területe Galilea egy része, ill. a Negev sivatag Izraelnek van fönntartva.
A rossz területi megosztás ellenére az első nemzetközileg elfogadott államlétrehozás lehetősége volt.
A zsidók ezt elfogadták volna.
Nem minden csoport fogadta el a zsidók közül sem (lsd.: Irgun, Stern-csopor), Jeruzsálem státusza miatt.

1945. márciusában megalapították az Arab Ligát, amely elutasította a felosztást.
Palesztína területén lakó arabok  is elutasították a felosztást.
Ki is tört az ENSZ közgyűlési háború után a polgárháború, ez idő óta folyamatosan vannak polgárháborúk.
Mindkét oldalon vannak áldozatok, de brit rendfenntartók is áldozatul esnek.

A britek kijelentették, hogy 1948. május 15-én elhagyják Palesztína területét, birtokba adják a területet, a zsidó közösség tudatosan készült a zsidó állam megteremtsére, az ENSZ által felvázolt határokon belül.
Az arabok viszont nem ismerték el, hadseregeikkel felvonultak, hogy a zsidó terrortól megvédjék a palesztínok által lakott területeket.

1948.
Amerika támogatta a terület felosztását, s indítványt tett: ideiglenesen helyezzék gyámság alá az egész területet, mert itt háború lesz különben. Legyenek még tárgyalások.
Izrael nem örült annak a lehetőségnek, hogy nemzetközi felügyelet alá kerüljenek újra, félvén attól, hogy a nemzetközi szervezetek behódolnak a terrornak, s Izrael Állama nem létezhet.
Emlékeztek a Fehér Könyvre, nem akarták megismételni az 1930-as évek eseményeit.

1948. május 14-én délután kikiáltották Izrael Államát. Május 15-én lett volna a napja, de az szombatra esett.
Ben Gurion kihírdette a Zsidó Függetlenségi Nyilatkozatot.
Előre kikiáltották, hogy 15-én 00:00-kor jön létre a független állam.
A nyilatkozat tartalmazza, hogy Izrael állama a zsidó nép szülőhazájába tért most vissza, arra a földre, ahol a zsidó nép a világnak adta a Bibliát; a bevándorló zsidókat befogadja, minden tagjának biztosítja a szabadságot, egyenlőséget lelkiismereti, vallási, kulturális területen egyaránt. Tiszteletben tartja az ENSZ alapokmányát.

Herzl Tivadar az Ős új ország című könyvében már jó előre megírta, hogy a palesztínokat egyáltalán nem akarták a jogaiktól megfosztani, egyenrangú partnereknek tekintették volna őket a zsidók.

1948. május 15-én 6 ország támadt minden oldalról Izraelre + az ott élő illegális arab népek.
A 6 ország: Libanon, Szíria, Jordánia, Szaud-Arábia, Egyiptom és Irak.
A szaud-arábiai légiók az egyiptomi hadsereg kötelékében harcoltak,  nem önálló államként.

Mind az USA,  mind Szovjetunió erőszakos támadásnak fogta fel az arabok reakcióját.
Teljesen egyértelmű, hogy Izrael a békés fél, s a támadó népek az arabok.
Ma még kevesebbért küzdenek a zsidók.

A háború 1948. decemberéig tartott.
Közben több tűzszünet volt, amikor az ENSZ megpróbált békíteni.
Bernadotte többfajta variációt terjesztett elő a békés egymás mellett élésre.
Olyan embert tisztelhetünk személyében, aki az arabokat meg tudta osztani, egymást nagyobb ellenségnek látták,  mint a zsidókat.
 A Stern-csoport vállalta magára  Bernadotte gróf szeptember 17-i meggyilkolását.
Ezzel jutalmazták a békítés szándékát.
Sem a zsidók, sem az arabok az egyik próbálkozást sem akarták elfogadni.

Gázában kikiáltották a nagy palesztín kormányt (Hadzs-Amin al-Husszeini). Abdullah: Palesztína és Transzjordánia egységet képez: ezzel magához csatolja Palesztína területét.
Már két jelentkező is volt erre a területre.
A zsidók minden konfliktust a maguk javára fordítottak, mert ki tudták használni, hogy ellenségeik nincsenek összhangban. 
A gázai övezetet Egyiptom foglalta el, Szíria is területet szerzett É-on.

(Banyas = Cézárea Filippi, most Izraelé, ekkor Szíria foglalta el.)

 (folyt.köv.)   sm0

2011. Május 07. - 21:00:24
Válasz #7

Kamilla

  • Vendég
1949. február-júliusig tárgyalások: tűzszüneti egyezmények, fegyverszüneti egyezmények.

Jeruzsálem nyugati része Izrael ellenőrzésre került, a keleti része pedig jordániai ellenőrzés alá.
Az arab állam nem jött létre, mert Egyiptom és Jordánia elfoglalta azokat a területeket, ahol létre tudták volna hozni.
Nem Izrael volt a tervek meghiúsítója.

1950-ig kb. 800.000 zsidó menekült el arab államokból Izraelbe, Palesztínából 720.000 arab menekült el.
A béketárgyalások nehézkérdése ez.

A nemzetközi jogban nincs olyan, hogy nemzetek visszatérési joga, csak egyéneknek van ilyen joguk.
Palesztín vonatkozásban menekültnek számít mindenki, aki Palesztínán kívül született, azaz menekülteknek a gyermekei.
Így most 4 millió palesztín menekült van. (Bár más országokban a menekültek száma csökkenni szokott, de ez itt érdekes módon fordítva tötént.) .
Mások szerint itt csak lakosságcsere történt, nem menekülés.

Arab oldalon is vannak, akik elismerik, hogy a menekültek első hullámai nem féltek, hanem az arab országok vezetői maguk adták ki a parancsot, hogy húzódjanak hátrébb, s majd a háború  után előjöhetnek.
Nők, gyerekek…. nem szeretnek ilyen körülmények között élni, s inkább elmentek. A menekültek egy részének elmenekülése az arabok miatt, saját maguk miatt történt, nem üldözte el őket senki.
A palesztín államok legnagyobb problémái a saját vezetőik: saját népüket tartják maguk előtt túszként.

A világon mindenütt természetes, hogy ha egy ember másik országba megy, attól még nem számít menekültnek, csak itt nem.

Az arabok a háborúval elárulták, hogy az ENSZ közgyűlés határozatát nem fogadják el, nem törvényerejű, nem lehet a továbbiakban kötelezettség.
Csak a mandátum maradt életben.

Jordániának viszont semmije nem volt, ami miatt területet igényelhetett volna.

Az igazi megszálló nem Izrael, hanem Egyiptom, Szíria és Transzjordánia.

A tűzszüneti egyezmény háborús időszakot feltételez, bizonyos tárgyalás miatt fel van függesztve a harc.
Ez hadi állapot.
Hadi állapotban sem győztes, sem vesztes nincsen, a hadi cselekményeket függesztik fel.

Izrael hajlandó lett volna békét kötni, de az arabok nem.
 
Józsué 11,14. részét juttatja eszünkbe ez a helyzet:
És e városoknak minden zsákmányolni valóját, és a barmokat is magoknak zsákmányolák el Izráel fiai; csak az embereket hányák mind fegyver élére, míglen kipusztíták őket. Nem hagytak meg egy élőt sem.”

1949. december 9-én nemzetközi státuszt nyert Jeruzsálem.

Kiderült, hogy Izrael saját magát védte meg, az ENSZ semmilyen támogatást és védelmet nem tudott adni.

   (folyt.köv.)   sm0

2011. Május 07. - 22:01:08
Válasz #8

Nem elérhető Lilla

  • Hős tag
  • *****
  • Hozzászólások: 3080
  • Ország: 00
  • Utoljára itt járt:2018. Április 25. - 21:17:28
  • Regisztrált: 27/12/2009
Csodák? “

Aki itt nem hisz a csodákban, az nem reális.”, mondta Menachem Begin. Purim ünnepén Isten csodáiról beszélgettünk. A történelemben nagyon sok Hámán lépett a színpadra. Isten mégis csodálatosan teljesítette be ígéreteit. Sok helyen olvashatjuk az ÚR szavait: “visszahozom õket arra a földre, amelyet õseiknek adtam, és birtokba fogják azt venni.” (Jer. 30,3). Nem Ugandába, ahogy ezt az angolok akarták (ezreket telepítettek oda), nem Szibériába, ahogy ezt Sztálin akarta, (halála hiúsította meg e tervét) sem sehova máshová, hanem oda kellett Izráel népének visszatérni, ahol Isten ígérete érvényes.

Isten ígéretei visszavonhatatlanok, és szeretete vég nélküli. Egy szemtanú szavai Izráelben: „Tudod-e, hogy mit éltünk át 1948-ban, amikor minden oldalról hadat indítottak ellenünk, öt remekül felszerelt katonasággal? Mi kiéhezett, beteges, képzetlen, rosszul felszerelt Holokauszt átélõk voltunk, akik ugyan a földmûveléshez értettünk, de a hadviseléhez nem. Egy katonai stratéga sem adott volna nekünk sanszot a túléléshez. De ISTEN megoltalmazott, és csodáin át megtartotta életünket. Népünk történelme Isten csodáinak a története.” (Lema’n Zion, 2008/1)

 ms7   xs8
Az ő akarata szült minket az igazságnak ígéje által, hogy az ő teremtményeinek valami zsengéje legyünk.
Jak 1,18

2011. Május 07. - 22:09:23
Válasz #9

Nem elérhető ditte

  • Hős tag
  • *****
  • Hozzászólások: 504
  • Ország: hu
  • Nem: Nő
  • Utoljára itt járt:2013. November 30. - 09:57:31
  • Testvér
  • Regisztrált: 04/04/2011
Hallelujah!

2011. Május 07. - 22:09:58
Válasz #10

Nem elérhető ditte

  • Hős tag
  • *****
  • Hozzászólások: 504
  • Ország: hu
  • Nem: Nő
  • Utoljára itt járt:2013. November 30. - 09:57:31
  • Testvér
  • Regisztrált: 04/04/2011
Drága Kamilla!
Köszönöm,hogy indítottad ezt a topicot.

2011. Május 08. - 20:10:31
Válasz #11

Kamilla

  • Vendég

Arab – izraeli háborúk és előzményeik

Az Indiai-óceán és a Földközi-tenger között az 1920-as években épített Szuezi-csatorna rövidebb utat biztosít a hajózásban.
Viszont Egyiptom lezárja Izrael elől, s azok elől a hajók elől, amelyekről tudja, hogy Izraelbe akar menni.
Ezzel Egyiptom nemzetközi jogot sért meg, mert törvény mondja ki,  hogy sem béke-, sem háborús időben nem lehet lezárni a vízi utat.
Ezzel Izrael elkönyvelte magának, hogy mennyit ér egy ENSZ-határozat.

Nasszer államosította a Szuezi-csatorna társaságot, kártalanította a részvényeseket, ezzel a francia és brit részvényeseket kiebrudalta ebből a térségből.
Ki vannak szolgáltatva Egyiptomnak a nyugati országok. Angliának létérdeke a Kínába való eljutás.
Egyiptom  nagyhatalmi politikájának a kibontakozása mutatkozott meg. Kezdődött a britek kiebrudalásával, majd a Szuezi-csatorna államosításával, utána háborús kedvét dekralárta: Atlanti-óceántól Perzsiáig akarja birodalmát kiterjeszteni.

1950. áprilisában az Arab Liga hoz egy határozatot: megtiltja, hogy bármiféle egyezséget kössenek a zsidókkal az arabok.
Ennek ellenére Abdullah titkos tárgyalásba bocsátkozott Izraellel, ezért 1951-ben merénylet áldozata lett.
Arab oldalon tehát nemcsak határozat szintjén kötelezték el magukat a háború fenntartása mellett.
Izrael joggal tarthatott egy újabb háborútól.
Izrael elgondolása az volt, hogy ha a szomszédos népek készülődnek támadára, megelőző támadást fog mérni rá Izrael, a saját területén.
Ha ezt valaki el akarja kerülni, ne készülődjön Izrael ellen.
Ezt az ENSZ önvédelmi  joghoz való ragaszkodásából vezette le.

1952-ben Szabad Tisztek Mozgalma Egyiptomban, a puccs megdöntötte a királyságot. Nasszel veszi át az uralmat.
Tábornoki vezetés jött létre.
Külföldi irányítást fel kell számolni, nyugati befolyás ellen volt.
Az arab egység szószólója volt Nasszer: saját vezetése alatt gondolta.
Nagy-Britanniával újratárgyalta a feltételeket (ott állomásoztak Egyiptomban), s megegyeznek, hogy kivonulnak a britek Egyiptomból, cserébe használhatják a brit támaszpontokat.
Nasszer ezt nagy győzelemnek értékelte.

Ebben az időben Mo-on lezajlott az ún. 56-os forradalom, az oroszok figyelmét ez kötötte le, Amerikában pedig Eisenhower a választásokkal volt elfoglalva novemberben, ezért a franciák, a britek és Izrael is úgy gondolta, hogy most kell cselekedni.

1956. októberi szuezi háború
1956. október 29-én Izrael támadást indított a Szuezi-csatorna irányába
, a franciák és angolok pedig ultimátumot intéznek, hogy a nemzetközi hajózást vissza tudják állítani: fejezzék be a háborút, hogy hajózható legyen a csatorna. Jól gondolták, hogy Nasszer nem fogja a háborút befejezni, ezért a britek bekapcsolódtak, s visszaszerezték fennhatóságukat.
November 4-ére Izrael teljesen elfoglalta a Sínai-félszigetet.

Az orosz és az amerikai hozzáállást azonban tévesen ítélték meg: rakétatámadással fenyegetőztek az oroszok.
 
1956. november 7-én az ENSZ tűzszüneti felhívást tett közzé (amerikai és orosz hatásra).
Az ENSZ életében először ígért békefenntartókat.
A britek és a franciák eleget is tettek a felhívásnak, Izrael csak 1956 tavaszán távozott a nemzetözi nyomás hatására.
Létrehoztak egy demilitarizált területet a Sínain, nyugati oldala Egyiptomé, a keleti oldalát és D-i csücsökben Sharm-el Sheikben ENSZ felügyelet van.

1957-ben Eisenhower-doktrina: ha bárki veszélyeztetve érzi magát szuverenitásában, az Egyesült Államok meg fogja védeni.

1958-ban puccs Irakban, Fejszál királyt megölték, valamint az iraki miniszterelnököt is.
Az iraki puccs mögött az oroszok álltak, még Nasszer is kritizálta a beavatkozást az arab országok életébe.
Rögtön kérték az USA segítségét: a britek Jordániában, az amerikaiak pedig Libanonban telepedtek meg, hogy hasonló események az ő területükön ne történhessenek.

1964-ben palesztínai arab szervezet jött létre, a PFSZ – több palesztín szervezetet foglal magába, nem egységes.
Tagja pl. az El Fatah.
Jelentős a léte, mert eddig összarab szinten nem létezett ilyen erő.

Palesztín Nemzeti Charta: nincs külön palesztín nemzet, a palesztínok együtt alkotják a nagy nemzetet, amely ekkor még nem Palesztína.
Nincs nemzeti identitás!
A palesztínok közé számította azokat a zsidókat is, akik Palesztína területén éltek.
Nem volt még nemzeti megközelítés, földrajzi helyként, területként használta a palesztín kifejezést.
Még zsidó is lehetett palesztín!!!!
Chartájuk világossá teszi, hogy a zsidó népet el akarják tűntetni a földjükről, nem tekintik őket népnek, hanem vallásnak, s ha csak egy vallás, de nem nép, akkor területhez sincs joguk.
Felszabadítani nem azokat a területeket akarták, amelyet pl. az egyiptomiak elfoglaltak, hanem a zsidóktól akarták/akarják felszabadítani ezt a térséget.

Az 1967-es háború lezárásáig olyan, hogy palesztín nép, amely a többi arab néptől elkülönülten önálló népként élne, nem létezett.

1966-ban Egyiptom és Szíria között kölcsönös védelmi szerződés jött létre, Abdullah halála után.
Korábban Abdullah állama volt a legerősebb és legfejlettebb.
Szíriába orosz támogatással fegyvereket szállítottak, még magyarok is szolgáltak Szíriában, teljesítettek szolgálatot.

 (folyt.köv.)    sm0

2011. Május 08. - 20:15:24
Válasz #12

Kamilla

  • Vendég
1967.  májusában – 6 napos háború

Előzménye: amikor elérkezettnek látták a szíriaiak és az egyiptomiak az időt, s elég erősnek érezték magukat az orosz háttér és az ENSZ-ben elfoglalt szerepük alapján, hogy Izrael ellen lépjenek.
Nasszer felszólítja az ENSZ különítményeket, hogy menjenek el a Sínai K-i oldaláról.
A Szuezi-csatornán minden izraeli forgalmat blokkolnak az egyiptomiak, ezt (mint már korábban Izrael megmondta) háborús oknak tekintik a zsidók.
Izrael összes szomszédja újra csapatokat állít fel Izrael ellen.
Ekkor kell Izraelnek eldöntenie (május 30-án Jordánia is csatlakozott a közös védelmi szerződéshez), hogy megvárja-e a végkifejletet.
Egymást licitálták túl Nasszer….

Július 5-én kezdődött a 3. arab – izraeli háború.
6 nap alatt az összes ellenségét szétverte Izrael.
450 repülőből 300-at az első felszállás előtt lebombázta Izrael Egyiptomban, máris el volt döntve a győzelem.
Nem tudtak légi támadást biztosítani Izrael ellen.
Izrael kiverte Szíriát északról, Jeruzsálem környékéről kiűzték az arabokat, a Sínai izraeli kézbe került.

Június 10-én kötöttek tűzszünetet.
Az ellenségeskedés fejeződik be, Izrael itt maradt ezeken a területeken.
Az izraeliek külön-külön tárgyalnának az arabokkal, de ők nem nyitottak erre: Kartúmban megfogalmazzák a 3 nemet: nem tárgyalunk velük, nem ismerjük el Izraelt, mint államot, nem kötünk békét Izraellel.
(Abádi Ervin: Csodák 6 napja c. könyve a pszichózist jól tartalmazza)

1967. november 22-én hozták meg a BT 242. sz. határozatot. Biztonsági határozat.
-  Bizonyos területekről  ki kell vonulnia Izraelnek, de nem mindenhonnan.
Ez a békefenntartók célja.
Az arabok mindent vissza akarnak kapni, sőt, el akarják Izraelt tűntetni. Tárgyalásoknak kell eldöntenie, hogy melyek ezek a határok.

Az ENSZ-határozat sehol nem nevezi Izrael agresszornak.
Önvédelmi jogot gyakorolt, s hajlandó arra, hogy kivonuljon bizonyos területekről, ha az arab világ tárgyalna vele.

-  Joga van biztonságos és elismert határokon belül békés körülmények között élni.

-  Szükséges a hajózás szabadságának biztosítása (Tiráni-szoros, Szuezi-csatorna).

- Igazságosan kell rendezni a menekültproblémát.

- Nem rendelkezik palesztín önrendelkezési jogról, csak menekültkérdésről. Szó nincs benne arab állam felállításáról.

Cisz-Jordánia;      Nyugati Part =              Szamária és Galilea
                         = közéleti elnevezés               = mutatja Izrael tulajdonjogát

Jordánia felügyeletet kapott Jeruzsálem felett.
Elképzelés volt az is hogy felrobbantják a mecsetet, de végülis Jordánia mellett döntöttek.
Az Izraelben élő zsidók nem mindannyian örülnek annak, hogyha Izrael elkötelezett vallásos nemzet, ha övék a Templomhegy, az felelősség, fel kell adni a világi életmódot. Izrael állama is sokszínű.

Mikeás 4,11-13.
Mert ímé, sok nemzetség gyűlt össze ellened, a kik ezt mondják: Legyen szentségtelen, és legeltessük szemeinket a Sionon!De ők nem tudják az Úr gondolatait és nem értik az ő szándékát, hogy összegyűjti őket, mint a kévét a szérűre.  Kelj fel és csépelj, Sionnak leánya! Mert vassá teszem a te szarvaidat, körmeidet pedig aczéllá teszem, és széttiporsz sok népeket, és rablott kincseiket az Úrnak áldozom, javaikat pedig az egész föld Urának.”

Ésaiás 11,14.
„És repülnek a Filiszteusoknak hátára napnyugot felé, és kelet fiaiban együtt vetnek zsákmányt, és kezet vetnek Edomra és Moábra, és az Ammoniták engednek nékik.”

Zakariás 12,6.
Azon a napon olyanokká teszem Júda fejedelmeit, mint a milyen a tüzes serpenyő a fák között, és a milyen a tüzes fáklya a kévék között: megemésztenek jobb és bal felől minden körülvaló népet; de Jeruzsálem tovább is a helyén marad Jeruzsálemben!”

   vége   sm0

2011. Május 08. - 20:40:08
Válasz #13

Nem elérhető Lilla

  • Hős tag
  • *****
  • Hozzászólások: 3080
  • Ország: 00
  • Utoljára itt járt:2018. Április 25. - 21:17:28
  • Regisztrált: 27/12/2009
1Zarándokének. Dávidé. Örülök, ha ezt mondják nekem: Az ÚR házába megyünk! 2Lábunk megáll kapuidban, Jeruzsálem. 3Jeruzsálem, te szépen épített város, részeid jól illenek egymáshoz! 4Oda járnak a törzsek, az ÚR törzsei. Izráelnek szóló rendelkezés az, hogy ott magasztalják az ÚR nevét. 5Mert ott állnak a bírói székek, Dávid házának székei. 6Kívánjatok békét Jeruzsálemnek! Legyenek boldogok, akik téged szeretnek![/b] 7Legyen békesség falaidon belül, legyen boldogság palotáidban! 8Testvéreimért és barátaimért mondom: Békesség neked! 9Istenünknek, az ÚRnak a házáért is jót kívánok neked!

122. Zsoltár
<a href="http://www.youtube.com/watch?v=JH8gtdDA5x0" target="_blank">http://www.youtube.com/watch?v=JH8gtdDA5x0</a>
Az ő akarata szült minket az igazságnak ígéje által, hogy az ő teremtményeinek valami zsengéje legyünk.
Jak 1,18

2011. Május 08. - 21:14:15
Válasz #14

Nem elérhető Lilla

  • Hős tag
  • *****
  • Hozzászólások: 3080
  • Ország: 00
  • Utoljára itt járt:2018. Április 25. - 21:17:28
  • Regisztrált: 27/12/2009
Hirdesd még azt is, hogy így szól a Seregek URa: Bővelkedni fognak még városaim minden jóban, megvígasztalja még az ÚR Siont, és továbbra is Jeruzsálem lesz a választottja.
 Zak 1,17
Az ő akarata szült minket az igazságnak ígéje által, hogy az ő teremtményeinek valami zsengéje legyünk.
Jak 1,18

 



SimplePortal 2.3.3 © 2008-2010, SimplePortal | Fordítás: SMF-Portal.hu